Koncertek

Wolfgang Amadeus Mozart mellett talán a világ egyik legismertebb zeneszerzője Ludwig van Beethoven – akinek munkásságával nem csak koncert-keretek között, de a mindennapokba beépülve, akár kaputelefon használata során is találkozunk – így nem csoda, hogy őszi sorozatunk második állomásának témájául őt választottuk! Beethoven volt az első az európai zene történetében, aki forradalmat csinált. Egyénisége olyan erővel robbant be a zenei életbe, és olyan mértékben gyakorolt rá hatást, hogy azt mi, zenészek, több mint 200 év elteltével is csak csodálni tudjuk. Zenei téren egy „mindennek megvan a maga rendje” alapfelfogású társadalomba elhozta az önkifejezés és a szabad művészi akarat diadalát, melyet azóta  generációk tekintettek és tekintenek példaképnek mind a mai napig. Ahogy Liszt Ferenc zongoravirtuózként volt az első, mai értelemben vett sztár, Beethoven zeneszerzőként ért el ilyen státuszt pár évtizeddel korábban. Ebben az epizódban igyekszünk megláttatni Beethoven zenei egyéniségének leglényegesebb vonásait, és rávilágítani muzsikájának érzelmi tartalmára, üzenetére - viszonyítási alapként utalunk majd Mozartra is, aki zseniálisan komponált a klasszicizmusban tökéletesen beleillő, abból soha ki nem lépő muzsikát. Beethoven zenéjének újszerűsége az övével közvetlenül összehasonlítva talán mégjobban érzékelhetővé válik. Invitálunk minden fiatalt, aki erőteljes és érzelmes zenére vágyik, és egy pár szép történetre. A Vidáman a komolyzenéről – ismeretterjesztő koncertsorozat középiskolásoknak szakmai program megvalósítását 2019. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.    

A Zeneművészeti Intézet új orgonájának kivitelezője a Paulus Orgonaépítő Műhely volt. Az orgona megvalósulása egyben egy értékmentő akció is, hiszen egy különben enyészetre ítélt és már használaton kívül lévő orgona (Tótvázsony, Református Missziós Otthon) sípanyagának jelentős része került beépítésre a szerkezetileg teljesen új hangszerünkbe. Mivel a manuál hangterjedelmének 61 hangosra való bővítése fontos szempontnak látszott (így a teljes orgonairodalom játszhatóvá válik a hangszeren), a sípsorok eredeti menzúra szerinti kiegészítését is el kellett végezni.Orgonánk nem csak a tanszak mindennapjaiban játszik majd fontos szerepet, hanem a különböző kamaraformációkban való alkalmazhatósága által új dimenziókat nyithat a pécsi zenészképzésben, illetve a város koncertéletében is.Az orgona tanszak színvonalas működtetésének fundamentuma, hogy az intézmény falain belül rendelkezésre álljon egy, az oktatásra és gyakorlásra alkalmas művészi instrumentum. Ezt a funkciót a mai kor elvárásainak megfelelően egy mechanikus rendszerű, sípos orgona képes betölteni.Az eredeti terv egy gyakorló orgona megépítését célozta, a hallgatók mindennapi tréningjének új eszközét kívántuk létrehozni. Az eredmény több lett, hiszen egy orgona- és kamarakoncertek rendezésére is alkalmas hangszert kaptunk. Évek teltek el, amíg az álomból valóság válhatott. Egy ilyen volumenű projekt esetében kifejezetten előnyös, hogy bőven volt idő a részletek átgondolására, az új lehetőségek mérlegelésére és a váratlan helyzetek kezelésére. Így volt módja Kovács Szilárdnak, intézetünk orgonatanárának, a terveket a végsőkig csiszolni, melyek alapján végül Paulus Frigyes elkészítette az orgonát. A legek hangszere Tudatában a hangszer és az azt befogadó terem fizikai korlátainak bizonyos egyedi megoldások miatt érdemes kiemelni az orgona néhány tulajdonságát:1. A hangszer ún. váltócsúszkás rendszerű, ami azt jelenti, hogy az összes manuálregiszter szabadon használható mindkét billentyűsoron. Megszületett a magyar zenei felsőoktatás egyetlen váltócsúszkás szisztémájú orgonája.2. Az egész orgona egy megerősített kerékrendszeren áll, így a teremben szabadon mozgatható. A hangszer e tulajdonsága, és hogy ezzel párhuzamosan váltócsúszkás szisztémájú is, teljesen egyedivé teszi: hazánkban jelenleg ezen kívül nem található másik mobil váltócsúszkás orgona.3. A billentyűzetet és a szélládát – amelyen a sípok állnak – egy mechanikus rendszer köti össze. Minél egyszerűbb ez a szerkezeti rész, annál közvetlenebb az orgonista kapcsolata a megszólaló sípokkal. Ezt a viszonyt kívántuk optimalizálni, amikor az ún. legyező-traktúra mellett döntöttünk, és így gyakorlatilag a mechanikus mozgások áttételezése a minimálisra redukálódott.4. Az orgona prospektje (homlokzata) nem a megszokott látványt nyújtja. A sípok a védelmük miatt teljesen el lettek zárva az avatatlan kezektől. Nem így a hangjuk, ugyanis egy speciális akusztikai hangvetőnek köszönhetően – melyet Vas Bence tervezett meg – a kiszólás még optimálisabb, mintha egy sípmező állna elöl. Ez is unikális megoldásnak számít a hazai orgonaépítésben.Az orgona leghosszabb sípja több mint két és fél méter hosszú, a legkisebbpedig mindösszesen alig egy centiméteres. Az orgona diszpozíciója:Manual (I/II), 61 hang | Bourdon 8’ [T-P]Gamba 8’ [A-P] | Principal 4’ [T-P]Rohrflöte 4’ [T-P] | Oktav 2’ [T-P]Larigot 1 1/3’ [T-P] | Regal 8’ [T-P]Pedál, 30 hang | Subbass 16’ [P]I+II, P+I, P+II[T-P] Tótvázsonyból származó, felújított és 61 hangra kiegészített sípsorok.[A-P] A Gamba 8’ egy Angster-sípsor, amely eredetileg a budapesti Kálvin téri Református Templom régi orgonájában szólt, most szintén ki lett egészítve 61 hangra.[P] A pedál Subbass 16’ regisztere Paulus Frigyes orgonaműhelyében készült az orgona összes többi egységével együtt. A hangszernek összesen 457 sípja van. Fellépők:KOVÁCS Szilárd Ferenc orgonaművészPÁLÚR János Liszt-díjas orgonaművészKUTI Ágnes énekművészPÓLUS László Ferencsik-díjas gordonkaművészMűsor:Nicolaus BRUHNS: e-moll PraeludiumGeorg Friedrich HÄNDEL: Haec est Regina, HWV 235Johann Sebastian BACH: O Traurigkeit, o Herzeleid, BWV Anh. I 200 (Hommage à Szilágyi Pál)  KOVÁCS Szilárd Ferenc: Dal szöveg nélkül (2015)KOVÁCS Szilárd Ferenc: Sortie (2017) Louis VIERNE: Naphimnusz, Op. 53., No. 3.Maurice DURUFLÉ: Scherzo, Op. 2.LISZT Ferenc: B-A-C-H Fantázia és fúga, S 260PÁLÚR János: Improvizáció KOVÁCS Szilárd Ferenc Felsőfokú zenei végzettségeit Debrecenben, Prof. Karasszon Dezső osztályában szerezte meg, majd posztgraduális orgonatanulmányokat folytatott a bécsi Zeneakadémián. PhD tanulmányait Finnországban 2011-ben fejezte be. 2003 és 2013 között a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar oktatója volt. 2013 óta a Pécsi Bazilika orgonistája, illetve a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar tanára. Legkiemelkedőbb szakmai eredménye az 1999-ben Budapesten megrendezett Liszt Ferenc Nemzetközi Orgonaversenyen elért harmadik helyezés, mellyel a mezőny legjobb magyar versenyzőjeként szerepelt.Az országos orgonaversenyek visszatérő zsűritagja. Jelenleg részt vesz az MMA alkotói ösztöndíjprogramjában, a tervek szerint 2021-re elkészül a „Magyar orgonakönyvecske” című munkával. PÁLÚR János Párizs Városának Nagydíjasa, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona- és improvizáció tanára, a Budapest-fasori Református Templom orgonistája. Tanulmányait Baróti István, Lehotka Gábor és Olivier Latry tanítványaként folytatta a budapesti Zeneakadémián és a Párizsi Konzervatóriumban.Még diákéveiben megnyerte a mecheleni Flor Peeters és a budapesti Gárdonyi Zoltán emlékversenyek első díjait, franciaországi tanulmánya végén a Párizsi Előadói Nagydíjat és a párizsi nemzetközi orgonaverseny kortárs zenei különdíját is.Európa 17 országában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban, Oroszországban, Ausztráliában és Dél-Koreában adott hangversenyeket, melyek közül néhányat több rádió is egyenes adásban közvetített. Huszonnégy CD-jét adták ki. Legfőbb szívügyének az egyházzenét gazdagító improvizációt tekinti, aminek páratlan nyugat-európai hagyományát a legmagasabb színvonalon szeretné meghonosítani. Ezt szolgálja az általa 2002-ben a Zeneakadémia Nagytermében elindított nagysikerű „Református énekek” koncertsorozat és a 2016-ban terveialapján felújított fasori orgona is.Közel 30 éves művészi pályafutását 2017-ben a Liszt-díj állami kitüntetéssel ismerték el.

Közreműködik: BERENTÉS-VARGA ÍriszMűsor:Georg Friedrich HÄNDEL: ChaconneLudwig van BEETHOVEN: E-dúr szonáta op.109I. Vivace, ma non troppo | II. PrestissimoIII. Gesangvoll, mit inniger EmpfindungBÁNKY József: Válogatás saját művekbőlMa-ri (a MOZAIK- sorozatból)Rilke-vers (Komoly óra)Prelűd (I. kötet No.12)Vigasztalan rögtönzésBellicoso (az OSTINATI-ciklusból)III. balladaFryderyk CHOPIN:cisz-moll polonaise op.26/1Asz-dúr impromptu op.29Berceuse op.57f-moll prelűd op.28/18LISZT Ferenc: Esz-dúr zongoraverseny Händel Chaconne-jában az impozánsan induló Sarabanderitmusú témát 21 változat követi, melyek három csoportba (dúr-moll-dúr) állnak össze s bennük a moll-tömb nyitó variációja a nagy barokk passiók fájdalmát idézi fel.Ezt követi Beethoven érzelmekkel teli, szerelmes-romantikus vallomása.A koncert első félének zárásaként Bánky József zeneszerzői tevékenységével ismerkedhetünk meg. Zeneszerzői stílusa semmiféle irányzathoz nem tartozik. A régi nagy hagyományok tiszteletével, s a billentyűk sugallta hangszerszerűség keretei között öltözteti gondolatait a kortárs zene követelményeinek megfelelő köntösbe, s próbálja azokat érthetővé és befogadhatóvá tenni. Úgy véli, hogy a mai zene is akkor hiteles, ha őszinte.Chopin művészete nemcsak a XIX. századi romantika egyik csúcsa, de varázslatos, egyéni zongorahangjával azóta is a közönség állandó kedvence. A szünetet követően négy különböző aspektusból nyerhetünk bepillantást emberi és művészi világába. Végezetül Liszt Ferenc első, Esz-dúr zongoraversenye hangzik el. A mű közismertsége folytán talán már nem is gondolunk arra, hogy a négy egybekomponált tételből álló remekmű megjelenésekor a maga zseniális újításaival mekkora szenzáció lehetett, milyen ovációval ünnepelhették a zene fejlődésének hívei (s mekkora elmarasztalásban volt része a maradiaktáborának oldaláról). BÁNKY József A zongoraművész, zeneszerző, professzor emeritus Diósgyőrött született 1930-ban. Zenei tanulmányait privát, otthoni kezdet után a Miskolc Városi „Hubay Jenő” Zeneiskolában folytatva Budapesten, a Zeneművészeti Főiskolán fejezte be, ahol zongora szakon Wehner Tibor, zeneszerzésből Viski János tanítványa volt. Zongoraművészi diplomáját 1954-ben nyerte el.Bánky Józsefről elmondható, hogy a mai magyar hangszeres előadó-művészet doyenje, hazánkban 89 évesen rajta kívül már senki nem koncertezik. Számos külföldi és belföldi hangversenye mellett zenei tevékenysége legnagyobbrészt Pécshez köthető, ahol 1958 óta él és dolgozik. Több versenymű és jelentős szóló-ciklus pécsi bemutatója fűződik nevéhez, tanítványai szerte az országban elkötelezetten adják tovább a tőle tanultakat, ismeretterjesztő előadásai közül pedig kiemelkedik Liszt Zarándokévek című nagy ciklusának teljes bemutatása, melyért annak idején Cziffra-díjat kapott, valamint a Debussy 24 prelűdjéről sokmagyar városban és Grazban megtartott előadás-sorozat. A már említett Cziffra-díjon kívül is igen sok elismerésben részesült, többek között Pécs Város Művészeti Díjában (1977), Janus Pannonius Díjban (1979), a Baranya Megyei Önkormányzat Tudományos és Felsőoktatás Díjában (1998), a Magyar Köztársaság Lovagkeresztje kitüntetésben (2005), stb. 2016 óta Pécs város díszpolgára.Zeneszerzőként elsősorban hangszerére ír, mely darabokból ezen a koncerten is ízelítőt kaphat a közönség.

Tavaszi koncertsorozatunk során immár a 10. hangversenyt tudhatjuk magunk mögött gimnazistáknak szóló, Vidáman a „komolyzenéről” elnevezésű sorozatunk keretében. A sorozat legfőbb célja, hogy a középiskolás korosztálynak megmutassa, hogy az úgynevezett „komolyzene” nagyon is élő zene. Örök érvényű mondanivalója ugyanúgy szól hozzánk és hozzájuk (is), mint a korábbi korok emberéhez, csupán meg kell találnunk, és meg kell hallanunk az üzenetüket – ehhez nyújt segítséget a sorozat, illetve két kitűnő műsorvezetőnk. Őszi sorozatunk első hangversenyén zenerészletekkel és kötetlen színpadi beszélgetéssel kerül bemutatásra Mozart zenéjének jellegzetes világa. Mutatunk, hozunk a jól ismert, vidám, gondtalan, „napsütötte” hangulatú mozarti muzsikából,majd ezzel kontrasztba állítjuk a szerző drámai oldalát. Szó esik majd többek között arról, hogy milyen mozzanatok teszik a zenét vidámmá, szomorúvá vagy épp zaklatottá – s hogy miképp tud a zene gyakran olyan hangulat-összetételeket is produkálni, amelyre a szavak nem képesek. A szóló zongorán élőben megszólaltatott részletek mellett egyéb hangszer-összeállításokkal, hangfelvételekből való szemezgetéssel tesszük színesebbé, teljesebbé az élményt. Ki is volt az az ember, aki mindössze 35 évet élt, de több mint hatszáz olyan művet hagyott ránk, melyeket a Föld minden táján mind a mai napig játszanak, s melyeket a beszámolók szerint olyan könnyedséggel írta meg, mint ahogy az ember megiszik egy pohár vizet? Fedezzük fel együtt! A Vidáman a komolyzenéről – ismeretterjesztő koncertsorozat középiskolásoknak szakmai program megvalósítását 2019. évbena Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

Műsor:Johann Sebastian BACH: cisz-moll prelúdium és fúga, BWV 849Wolfgang Amadeus MOZART: D-dúr szonáta, K. 311Allegro con spirito | Andante con espressione | Rondeau (allegro)Franz SCHUBERT: f-moll Impromptu, op. 142, No. 1Ludwig van BEETHOVEN: „Isten óvd a királynőt” variációk, WoO 78LISZT Ferenc: Weinen Klagen Sorgen Zagen variációk, S. 180MEGYERI Lajos: SzvitFrédéric CHOPIN: Andante spianato et grande polonaise brillante, op. 22 Tóth Péter zongoraestje a hangszer irodalmának legszebb, legismertebb, klasszikus értékű alkotásaiból válogat – egy kis csavarral. A műsor íve Bachintellektuális prelúdium és fúgájától Mozart lelket gyönyörködtető szonátáján, Schubert nemes dallamvezetésű Impromptu-jén, Beethoven híres és Liszt még híresebb variációsorozatán át halad Chopin ábrándos polonéze felé. Az utolsó előtti helyen elhangzó mű, az idén 84 éves vajdasági zeneszerző kompozíciója, egy jól becsomagolt meglepetés az ismerős környezetben. Megyeri Lajos műveiben ugyanakkor nem a modernitásra helyezi a hangsúlyt, hanem arra, hogy a mű tartalmát a lehető legjobban fejezze ki saját egyéniségével, úgy, hogy mindez érthető legyen a közönsége számára.   TÓTH Péter 11 évesen kezdett zongorázni Békéscsabán Csontos József Attila növendékeként, majd két és fél év zongoratanulás után felvételt nyert a Budapesti Zeneakadémia előkészítő tagozatára, ahol Nádor György, Réti Balázs és Bihary László osztályába került. A Zeneakadémián megszerzett diplomája után (2008) az Egyesült Államokban folytatta tanulmányait Ungár Tamás, majd Anton Nel növendékeként. 2015-ben megszerezte a doktori fokozatot a University of Texas at Austin-on. 2016 óta New Jerseyben él, ahol két egyetemnek is zongoratanára (Fairleigh Dickinson University; Rutgers University). Tóth a világ mintegy húsz országában koncertezett, többek között Németországban, Hollandiában, Ausztriában, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Japánban, Dél-Koreában, Costa Rica-ban, Peruban, és természetesen Magyarországon. Fontosabb eredményei:2000 Weimari Nemzetközi Liszt Zongoraverseny győzelme2001 Budapesti Nemzetközi Liszt Zongoraverseny győzelme2010 Los Angeles-i Nemzetközi Liszt Zongoraverseny győzelme2012 Junior Prima Díj elnyerése2013 Los Angeles-i Nemzetközi Paderewski Zongoraverseny győzelme2018 Békéscsaba Kultúrájáért Kitüntetés elnyerése

Fellépők:SOLYMOSI Péter trombitaművészJacques MAUGER harsonaművész,a Conservatoire National Supérieur de Musique inParis és a Lausanne’s University of Music (HEMU)professzora és növendékei: Benjamin VUADENS,valamint Michele CAMPOHUSZICS Ibolya zongoraművészMűsor:Guillaume BALAY: Petite Piéce ConcertanteAndré CHAILLEUX: Morceau de ConcoursOskar BÖHME: Liebeslied (Píseň)Paul VIDAL: ConcertinoJean HUBEAU: SonateI. Sarabande | II. Interméde | III. SpiritualGuy ROPARTZ: Andante és AllegroGuy ROPARTZ: esz-moll darab harsonára és zongoráraVladimir COSMA: Concerto I-II. tételJoseph JONGEN: Ária és polonézCarolina CALVACHE: TrombonsilloJérôme NAULAIS, Verhelst STEVEN: Trió harsonákra Színesnek ígérkezik Solymosi Péter trombitaművész és Jacques Mauger harsonaművész közös hangversenyének műsora. Az első félidőben a trombitáé, míg a másodikban a harsonáé lesz a főszerep. Guillaume Balay és André Chailleux művei a huszadik század első felének összetéveszthetetlenül francia stílusával és hangulatával nyitják a koncertet. Ugyanennek az időszaknak anémet, Schubert hatását mutató lenyomata Oskar Böhme érzelmes, romantikus darabja. A rövid német kaland után ismét francia szerzők művei következnek. Paul Vidal rövid Concertinója jellegzetesen hangszerszerű virtuozitásával vezeti be Jean Hubeau rendhagyó tételcímekkel ellátott, különleges hangulatú Sonatáját. Joseph Guy Marie Ropartz képez hidat a koncert két félideje és a két hangszer repertoárja között. A melankolikus, virtuozitása ellenére is visszafogott Andante és Allegro után a harsona robusztus hangjához képest meglepő finomságú dallamok következnek. Vladimir Cosma harsány, eredetileg eufóniumra írt concertója a hangszer hangszínpalettájának a másik pólusát képezi. Joseph Jongen minden ízében intellektuális kéttételes műve után Carolina Calvache fiatal kolumbiai zeneszerzőnő jazz elemekkel tarkított könnyed és dallamos darabja következik. A koncert záró műsorszámaként szereplő harsonatrióba Jaques Mauger két növendékét is bevonja. Jacques MAUGER Normandiai születésű, a „Conservatoire National Supérieur de Musique de Paris”-ban végezte harsona tanulmányait. Számos nemzetközi verseny nyertese. Professzionális karrierjét a Nizzai Filharmonikus Zenekarnál kezdte első harsonásként, majd a Párizsi Opera Zenekarának szóló harsonása lett. 1990 óta előadóművészi munkájára koncentrált, gyakran tűnt fel szólista szerepben, külföldön is számos vonós, szimfonikus és rézfúvós együttessel egyaránt. Több televíziós megjelenése is volt Franciaországban. Számos zeneszerző ajánlott művet vagy átiratot Mauger-nek. Több, mint 30 CD felvételt készített. Jacques Mauger a mai napig aktív a „Conservatoire à Rayonnement Régional de Paris” és a “HEMU of Lausanne” intézmények harsona professzoraként. A tokiói “Senzoku Gaquen University” vendégprofesszora. Mesterkurzusokat tart Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Japánban, Koreában, Kínában, Spanyolországban, Németországban, Svájcban, Hollandiában, az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában. A francia zeneoktatás és repertoár igazi nagyköveteként rendszeresen ad mesterkurzusokat a világ minden táján a jövő híres szólistái számára. 2007-ben jelent meg Jean Michel Defaye-vel közösen fejlesztett harsona tanulmánya. Az Antoine Courtois Paris hangszergyártó cég AC440 harsona továbbfejlesztése is az ő nevéhez köthető. A Francia Harsonások Szövetségének (Association des Trombonistes Français) elnöke. SOLYMOSI Péter A Szigetváron született trombitaművész zenei tanulmányait hétévesen kezdte szülővárosában. Pécsett az állami zeneiskolában, a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában, majd a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Zeneművészeti Intézetében tanult, ahol Tamás János és Neumayer Károly tanította. 1999-től a Pécsi Művészeti Szakközépiskola trombita és kamarazene tanára, 2000-től a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán trombitatanár.A bukaresti Jeunesses Musicales Nemzetközi Trombitaversenyen 2000-ben első, 2001-ben a Szegedi és Debreceni Konzervatóriumok Trombitaversenyén második helyezett lett. Boros József növendékeként szerezte meg trombitaművész-tanári diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Konzervatóriumában 2002-ben. Ezután a Pécsi Szimfonikus Zenekar, majd a Pannon Filharmonikusok I. trombitása, 2007 óta pedig szólamvezetője. A Drezdai Modern Zene Fesztivál ösztöndíjasa volt 2006-ban. 1997 és 2003 között a Pannon Brass, 2003 óta a Symphonic Brass, majd a Philharmonic Brass muzsikusaként élvezheti játékát a közönség. A Pannon Filharmonikusok 2006/2007. évadában „Az év zenekari művésze” lett. 2010-ben jelent meg saját CD lemeze, „Trombitaszóló” címmel. 2014-ben felvételt nyert a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Doktori Iskolájába. 2018 őszétől a PTE MK Zeneművészeti Intézet kinevezett oktatója. HUSZICS Ibolya A Zeneakadémia Pécsi Tagozatán diplomázott, és elvégezte a PTE filozófia szakát is. 1982 óta a Pécsi Művészeti Gimnázium tanára és a PTE MK óraadó korrepetitora. Rendszeresen koncertezik, hazai és nemzetközi zenei versenyek, kurzusok résztvevője. Számos rádió- és lemezfelvétel közreműködője.

Szeretettel invitálunk minden érdeklődőta PTE MK ZMI, az Orfeo Zenei Alapítvány, a CMBV (Versailles-i Barokk Zenei  Központ) valamint a Potenton Alapítvány közös szervezésébenmegrendezésre kerülő FRANCIA BAROKK ZENEI MESTERKURZUSkeretében megvalósulókurzuszáró koncertekrea Liszt Ferenc Hangversenyterembe!   18:00 Ének kurzuszáró koncert Fellépnek Judith van WANROIJ énekművész kurzusának résztvevőiMűsor:Joseph Bodin de Boismortier: Le Buveur DomptéDergez Domonkos - basszusRuisz Léna - hegedűNagy Réka - viola da gambaTegyei Zoltán - csembalóLouis-Nicolas Clérambault: “Le fameux Chantre de la Thrace” - OrphéeBalázs Júlia - szopránBalaska Rebeka - csembalóGál Kinga - csellóHurtik Rita - hegedűFrançois Couperin: L'apothéose de Lully - részletekVárhelyi Luca Anna - furulyaRuisz Léna - hegedűNagy Réka - viola da gambaTegyei Zoltán - csembalóJohann Sebastian Bach: János passió – „Zerfliesse, mein Herze”Cressida Sharp, szopránNagy Réka - viola da gambaTegyei Zoltán - csembalóJean-Baptiste de Lully: Atys c. opera – Cybele / Espoir si cher et si douxTóth Mónika - mezzoszopránBalaska Rebeka - csembalóGál Kinga - csellóJean-Philippe Rameau: Platée - Air de la folie "Aux langueurs d'Apollon"Juhász Orsolya Anna - szopránBalaska Rebeka - csembaló,Gál Kinga - csellóJean-Philippe Rameau: Espoir, Unique bienMajercsik Júlia - szopránBalaska Rebeka - csembalóGál Kinga - csellóJean Baptiste Lully: Az úrhatnám polgár (Le Bourgeois Gentilhomme ): Je languis nuit et jourKotvász ZsófiaBalaska Rebeka - csembalóGál Kinga - csellóThomas André Campra: Charmant papillonSchultz DzseniferBalaska Rebeka - csembalóGál Kinga - cselló 19:30 Zenekari kurzuszáró koncert Fellépők:Stéphanie-Marie DEGAND hegedűművészJudith van WANROIJ énekművészSZOKOS Augustin continuo/csembaló A vonós kurzusrésztvevőkkel kiegészült Pécsi Egyetemi Zenekar Vezényel: Stéphanie Marie DEGAND Műsor: Antoine DAUVERGNE: 4. (A-dúr) Concert de SymphonieJean-Marie LECLAIR: a-moll hegedűverseny op 7, No. 5Jean-Philippe RAMEAU: Opera szvitek- Les Indes galantes - Nyitány- Les Indes galantes - Phani áriája: "Viens Hymen..."- Le Temple de la Gloire - A múzsák zenéje- Castor et Pollux - Télaïre áriája: „Tristes apprêts…”- Castor et Pollux - A démonok első zenéje- Daphnis et Eglé - Musette- Hippolyte et Aricie - Phèdre áriája: "Cruelle mère des amours..."- Les Indes galantes - A vademberek Párizs, a 18. század közepén a művészetek – főleg a zeneművészet – központjává vált, köszönhetően az ott élő kiváló muzsikusok százainak és a versailles-i udvar fényűző igényeinek. Az időszak legjelentősebb zeneszerzői, mint Jean-Philippe Rameau (1683-1764), Jean-Marie Leclair (1697-1764) és Antoine Dauvergne (1713-1797), a Lully-stílus francia hagyományát folytatták, ám a modern olasz kotta is inspiráló hatással volt rájuk: többek között Händel, Vivaldi vagy Locatelli kompozíciós technikája diktálta a francia zenei divatot. Rameau-t leginkább az opera műfajaiban valóalkotásai, balettjei és az olyan operái, mint pl. a Les Indes galantes vagy a Castor et Pollux tették ismertté. A francia Vivaldiként ismert Leclair-t pedig főként az olaszos virtuozitást és a francia érzékenységet hordozó hegedű versenyművei vitték sikerre. Antoine Dauvergne az 1753-ban megkomponált első vígoperához – Les Troquers – köthetően vált híressé. Új zenekari műfajt is teremtett, az úgynevezett „Concert de Symphonie”-t, melyben a francia szvit és az olasz szonáta jellegzetességeit ötvözte, a zenetörténetben innen már csak egy lépés a klasszikus szimfónia műfaja.A kifejezetten erre a hangversenyre összeállított műsor segít elmerülni a francia barokk stílusban és felfedezni a francia művészet egyik leggazdagabb periódusát. Stéphanie-Marie DEGAND először Jean-Walter Audoli és Emmanuelle Haim növendékeként tanult hegedülni, s egyhangú döntés alapján felvételt nyert a Conservatoire National Supérieur de Musique in Paris-ba 1990-ben, ahol Jacques Ghestem volt a mestere. A konzervatóriumi évek alatt művészi megközelítését a rendkívül sokrétű repetroár tanulmányozása által cizellálódott William Christie, Patrick Bismuth, Christophe Rousset és Christophe Coin professzorok segítségével. 4 első díjat valamint felvételt nyert a speciális előadóművészeti képzésre.A Konzervatóriumban végzett tanulmányok befejezése után szólistaként és kamarazenészként sokszínű karrierre tett szert, gyakran adott kamaraesteket illetve szerepelt vendégművészként. Az elkötelezettség s a zene művészeti feltárása rendkívül fontos számára, különösen nagy elismerés számára, hogy több nemzetközi verseny nyertese, dobogósa volt 1995-2002 között. Hangszeres szólistaként jelölve lett Francia Kulturális Minisztérium által évente megrendezett Victoires de la Musique Classique díjátadó “Új felfedezett” kategóriájában. Stéphanie-Marie gyakran koncertezik Európa vezető hangversenytermeiben és fesztiváljain.2002-ben megjelent debütáló albuma szép elismerést kapott a kritikusoktól, azóta folyamatosan készít lemezeket, melyeket szólistaként vagy kamarazenészként hallhatjuk.Zenekari vezénylést David Reiland-nál tanult. A párizsi Conservatiore Nationale Supérieur oktatója 2014 óta. Saját Catenari, 1710 és Gennaro Gagliano, 1756 hangszerein játszik. Miután megszerezte diplomáját holland jogból, a holland születésű szoprán, Judith van WANROIJ az amszterdani Konzervatóriumban, Margaret Honig-nál kezdett el énekelni. 2004 februárjában szerezte kitüntetéses bizonyítványát a Holland Nemzeti Opera Akadémián. 2003-ban első díjat nyert a tekintélyes ’Erna Spoorenberg Vocalisten Presentatie’ oratórium versenyen.Számos barokk, klasszikus és romantikus operában és színpadi műben, valamint oratóriumban énekelt Európa-szerte valamint az Egyesült Államokban is a legkiemelkedőbb zenekarokkal és karmesterekkel. Több alkalommal lépett színpadra Budapesten is az Orfeo zenekarral. SZOKOS Augustin a budapesti Bartók Konzervatórium zeneszerzés tanszakán végzett, majd a Zeneakadémia hallgatójaként, 2015-ben szerezte meg Bachelor karmesteri diplomáját Gál Tamás, Ligeti András és Medveczky Ádám osztályában.Konzervatóriumi évei alatt csembalóból és kamarazenéből fakultált, a mindeközben évről évre világhírű előadóművészek – többek között Rachel Podger, Simon Standage, Barthold Kuijken, Jordi Savall, Michel Laplénie és Vashegyi György – mesterkurzusait látogatta.Első együttesét, a korabeli hangszereken játszó Budapest Bach Consort-ot 17 évesen alapította, amellyel azóta is rendszeresen koncertezik. Csembalistaként és orgonistaként 2013-tól tagja a budapesti Orfeo Zenekarnak, valamint a Musica Profana régizene együttesnek, emellett rendszeresen játszik különbözőkorhű hangszeres és modern szimfonikus zenekarok koncertjein. 2015-től kezdődően készít kéziratos forrásokból modern partitúrákat és előadási anyagokat a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar számára, mely munkájához több újkori világbemutató és lemezfelvétel köthető.2017-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megalapította a Budapest Bach Consort „Zenekari Akadémiáját”. Jelenleg a Zeneakadémia klasszikus csembaló szakának hallgatója.

Fellépők:HORTI Lilla szopránMELÁTH Andrea Liszt-díjas mezzo-szopránKOVÁCS István Liszt-díjas beasszusRÉTI Balázs zongoraművészMűsor: TÓTH Péter: Kintornás ének (Marton Árpád) KIRÁLY László: Halottsirató, Koratavasz (Pécsi Gabriella) DUBROVAY László: Karácsony (Ady Endre) HORVÁTH Barnabás: A Halál-tó felett | A Nincsen himnusza (Ady Endre) HUSZÁR Lajos: Alföldi varázsénekek című dalciklus (Polner Zoltán) II. Tréfás | V. Gyereksirató KOVÁCS Zoltán: Ringató | Áldalak búval, vigalommal (József Attila) BALASSA Sándor: Ahogy várlak (saját szöveg), Csodálkozás (József Attila) KOCSÁR Miklós: Ölelj meg engem, Isten (Gyurkovics Tibor) NÓGRÁDI Péter: Mátyás anyja (Arany János verse) FEKETE Gyula: A trónfosztott királynő (Rakovszky Zsuzsa) Talán a dal műfaja rejti a legtöbb lehetőséget a zeneszerző számára személyes megnyilvánulásainak, gondolatainak, érzelemvilágának, világlátásának művészi kifejezésére. És bár a dalok alapját képező vers lehet 19. századi romantikus, az irodalmi modernizmus képviselője, misztikus-népies, vagy éppen 21. századi, a komponista megtalálja benne azokat a motívumokat, melyeket zenéjébe öltöztetve meg tudja szólítani a napjaink közönségét. Évadnyitó hangversenyünk sokszínű, érdekes keresztmetszetet ad 20-21. századi zeneszerzőink dalköltészetéből. Klasszikus nagy magyar költők alkotásain túl Marton Árpád „édes-keserű, komolytalanul komoly” versei, az ősi hagyományokat formabontó módon alkalmazó Pécsi Gabriella költeményei, Polner Zoltán népi hitvilágotfelhasználó művei, Gyurkovics Tibor megrendítő istenes verse és Rakovszky Zsuzsa kortárs meséje szólal meg zenei foglalatban. HORTI Lilla A szegedi zeneművészeti szakközépiskolát fuvolistaként kezdte, de klasszikus ének szakon fejezte be kiváló eredményekkel, s osztályelső Vántus-díj kitüntetéssel. Felvételt nyert a budapesti Zeneakadémiára, hol Kertesi Ingridtől és Virág Emesétől tanult két évig, majd Erasmus ösztöndíjat nyert a San Sebastián-i Musikene intézetbe (Spanyolország), hol Ana María Sánchez volt mestere. Az alapszak elvégzése után opera mesterszakra jelentkezett, s Marton Éva és Virág Emese kezei alatt tanulva 2017-ben kitüntetéses operaénekesi diplomát kapott a Liszt Ferenc Zeneakadémián. 2018-ban ugyanitt művésztanári diplomát szerzett. Számos nemzetközi és országos verseny nyertese, dobogósa és különdíjasa. Már 2009-ben elnyerte Csongrád Város Polgármesteri Dicséretét, 2016-ban az Ari Kupsus Charity Society Ösztöndíjat és a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozatának pályakezdő szakmai különdíját. 2017-ben Junior Prima díjjal, 2018-ban pedig Cziffra Fesztivál Tehetségdíjjal tüntették ki. 2015-től rendszeresen láthatja a közönség, egyaránt otthon érzi magát az opera, az operett, az oratórium, s a dalok világában. Mozart Varázsfuvolájának első dámájával debütált az opera műfajában. 2017-ben első főszerepe a Bartók Plusz Opera Fesztivál nyertes Scaevola operája volt Mirela szerepében, azóta Wagner Rajna kincse című operában Freia istennő szerepét, Puccini Bohémélének Mimijét, Strauss: A denevér című produkciójában Rosalindát, Mozart Cosí fan tutte operájában Fiordiligit, s legutóbb Leoncavallo Bajazzók operájában Neddát alakította. Idén nyáron második alkalommal koncertezik a budapesti Fesztivál Akadémia művészeként.   MELÁTH Andrea Nevéhez számos bemutató fűződik, kortárs zenei koncertek gyakori szólistája.A barokktól napjainkig íródott oratóriumok, zenekari művek énekes szólistájaként is foglalkoztatott művész, külföldön és itthon egyaránt. A daléneklés főiskolás kora óta végig kíséri pályáját, mely kiemelt jelentőségű számára, missziójának tartja a dal kultúrájának terjesztését.A Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult és szerzett tanári diplomát 1995-ben. Az akadémiai évek alatt számos hazai és külföldi fesztiválon vett részt. 1997-ben, Madeirában ő volt az „év énekese”. 1996-ban ösztöndíjat nyert Bayreuth-ba, 1998-ban Fischer Annie Ösztöndíjat kapott, ami hozzásegítette ahhoz, hogy ismert és elismert legyen a hazai koncertszervező ügynökségeknél.1998 óta állandó vendégénekese a Magyar Állami Operaháznak.2001-ben Liszt Ferenc-díjat kapott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától.Ugyanebben az évben kapta meg a „legjobb ifjú művész” díjat a Magyar Állami Operaháztól.A magyar zeneművek bemutatásának terén folytatott kimagasló tevékenységét Artisjus Zenei Alapítvány díjával ismerték el tíz alkalommal. Főbb szerepei: Judit (Bartók: A Kékszakállú herceg vára), Dorabella (Mozart: Così fan tutte), Sextus (Mozart: Titus kegyelme), Rosina (Rossini: A sevillai borbély), Orlovsky (Johann Strauss: A denevér). Igen keresett szólistája a neves karmesterek, mint Kocsis Zoltán, Vásáry Tamás, Fischer Ádám, Jurij Szimonov, Helmuth Rilling, Mihail Jurovsky, Ligeti András vagy Howard Williams által dirigált vezető zenekaroknak.   KOVÁCS István 1996-ban orvosi diplomát szerzett. Zenei tanulmányait Schultz Katalin, Polgár László, Sherman Lowe és Komlósi Ildikó irányítása alatt végezte. A magyar zenekedvelők szélesebb köre először az 1993-as „Ki-Mit-Tud?” vetélkedő döntőseként ismerhette meg. 1997 és 1999 között nyertese, illetve díjazottja volt a „Schubert és a XX. Század zenéje” grazi, a „Francesco Vinas” barcelonai, az „ARD” müncheni, és a salzburgi „Mozart” versenyeknek.A Magyar Állami Operaházban főbb szerepei eddig Walter (Luisa Miller), Raimondo (Lucia di Lammermoor), Sarastro (A varázsfuvola), Kékszakállú, Don Giovanni, valamint a Figaró házassága Almaviva grófja voltak.Oratóriuménekesként hallhatta a közönség a Salzburgi Ünnepi Játékokon, valamint a lipcsei Gewandhaus Orchestra, a müncheni ARD zenekar, a hamburgi NDR zenekar, a milanói Orchestra Verdi, a Schleswig-Holstein Fesztivál, a Budapesti Fesztiválzenekar, a stuttgarti Bach-Akademie, az Izraeli Szimfonikus Zenekar és a New Japan Philharmonic szólistájaként is. Rendszeresen ad dalesteket.Operaénekesként többek között a berlini Staatsoper Unter den Linden, a Frankfurter Oper, a torinoi, palermói, nizzai, bordeaux-i, toulouse-i, avignoni, kolozsvári operaházakban lépett fel. 2019. március 15-én a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át “az operairodalom legjelentősebb basszusszerepeiben nyújtott emlékezetes, – külföldön is sikeres – alakításai elismeréseként”.   RÉTI Balázs   A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett diplomát Nádor György növendékeként, 1999-től pedig már az intézmény zongora főtárgy tanára.2007-ben DLA fokozatát is ugyanitt szerezte, s ettől az évtől a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének tanszékvezető főiskolai docense. 2016 óta a győri Széchenyi István Egyetem Művészeti kar egyetemi docense.Fellépett Európa számos országában, az Egyesült Államokban, Kazahsztánban, Indonéziában, Japánban és Latin-Amerika több országában (Dublin – National Concert Hall; Berlin – Konzerthaus; Mexikóváros – Palacio de Bellas Artes; Guadalajara – Teatro Degollado; Jakarta – Balai Sarbini).1999-2001 között Fischer Annie ösztöndíjas, 2015/16-ban pedig a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa.