Koncertek

Fellépők: Szabó Dániel - zongora, kompozíciók  Bánki Berta - fuvola Borbély Mihály - klarinét, tárogató, szaxofonok Zászkaliczky András - oboa Bettermann Jákob - fagott Bajusznács Mihály - basszusklarinét Kántor Balázs - cselló Szandai Mátyás - nagybőgő Szabó Dániel Ferenc - dob, ütőhangszerek A zenekarvezető-komponista Szabó a zenetörténet már megírt gyöngyszemeiből válogatott és e műveket dolgozta át a kilenctagú, jazz-ritmus-szekcióval is kiegészülő kamaraegyüttesre. Más szerzők mellett Bartók Béla zenéjéhez, és ezen keresztül a magyar népzenéhez, mint inspirációs forráshoz, is visszanyúlt. A klasszikus darabok egyéni zenei szókincse, a népzene ősereje és a jazz expresszív szabadsága egyaránt megjelenik a feldolgozásokban. A zenekar tagjai egytől egyig a hazai és nemzetközi zenei szcéna kiválóságai, akik hozzáértően nyúlnak egyszerre több idiómához is.

Beethoven hat bagatellből álló sorozatát késői éveiben adta ki. A hat karakterdarab nem gyűjtemény, hanem összefüggő ciklus, ahogy maga a szerző utal rá egy széljegyzetben. Ezen kívül a művek hangnemi egymásutánja olyan kapcsolatot mutat, amit az Eroica szimfóniában is felfedezhetünk. A bagatell kifejezés jelentése: csekélység vagy csecsebecse. És ahogy Beethoven darabjai túlmennek ezen a kategórián, Chopin etüdjei sem csupán ujjgyakorlatok, hanem a szerző korában kibontakozó forradalmi zongorastílus alapját képező virtuóz kompozíciók. Az 1830-as években kiadott huszonhét műből most hat kerül műsorra. Liszt magyar rapszódiái kapcsán mindig fontos megemlíteni, hogy bár a szerző ezekben a kompozíciókban magyar dallamok feldolgozására törekedett, az ő korában a népzenével kapcsolatos ismeretek még nem voltak olyan alaposak, hogy tudhatta volna a különbséget a valódi népdalok és a népies műdalok között. A 13. rapszódiában azonban két népies műdal után két eredeti népdal melódiája is felbukkan, majd egy csárdásdallammal zárja az idézetek sorát. A magyar népi dallamok fonalához kapcsolódik Szabó Csaba preparált zongorán előadandó műve, a Mikor Csíkból kiindultam, s ez a kompozíció egyben megnyitja a kortárs művek sorát a hangversenyen. A szerző négy miniatűrje klasszikus zenei műformákat elevenít fel – I. Recitativo; II. Hommage à W. A. Mozart; III. Ringató; IV. Tánc –, Tánc az Őskajánnal című alkotása pedig egy Ady vershez fűzött zenei gondolatait foglalja össze. Holló Aurél és Wolf Péter alkotásaival a könnyűzene irányába kanyarodunk, a hat bagatellel kezdődött koncert stílusosan szintén hat karakterdarabbal, mégpedig hat igazán ízes jazz prelude-del zárul.BALOG József: 1979. március 20-án született Budapesten. Zenészcsaládból származik, zenei tanulmányait négyévesen magántanárnál kezdte, majd a zeneiskolai tanulmányok után felvételt nyert a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába Schweitzer Katalinhoz. Érettségi után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézetében folytatta tanulmányait, ahol Krause Annamária irányítása alatt 2001-ben diplomázott. A tanári diplomát követően a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora tanszakán folytatta tanulmányait Jandó Jenő osztályában, ahol 2004 májusában végzett. Balog József több hazai és nemzetközi versenyen nyert díjakat, amelyek kapcsán koncertezett Európában és Amerikában. Nagy sikerrel vett részt a mallorcai Chopin fesztiválon 1999-ben, a Tiszadobi Zongorafesztiválon 2003-ban és Oxana Yablonskaya nagyszabású Liszt mesterkurzusán Utrechtben 2004-ben. Számos felvételt készített a Magyar Rádió és Televízió számára. Első CD-felvétele Szalai Antal hegedűművésszel készült, amely 2003 nyarán jelent meg a Hungaroton kiadásában. Liszt-műveket tartalmazó Hungaricum című első szólólemeze 2004 novemberében jelent meg a Convention Budapest Classic gondozásában. 2005-ben Fischer Annie ösztöndíjat nyert. Első, "Hungaricum" című szólólemeze, 2005-ben elnyerte a Liszt Ferenc Nemzetközi Lemeznagydíjat. Legújabb szólólemeze "Liszt on Erard" - címmel jelent meg 2012 októberében. Versenyeredmények: Földes Andor Zongoraverseny II. díj (1997); Országos Chopin Zongoraverseny Budapest I. díj, különdíj (1999); Országos Chopin Zongoraverseny Debrecen I. díj, különdíj (1999); Országos Chopin Zongoraverseny Szeged II. díj (1999); Bartók-Liszt Nemzetközi Zongoraverseny Budapest I. díj, különdíjak (2000); Weiner Leó Kamarazene Verseny I. díj, különdíj (2000); Alekszander Tansman Nemzetközi Zenei Verseny Lodz Nagydíj, különdíjak (2002); Nemzetközi Brahms Zenei Verseny Pörtschach II. díj (2004). 2018-ban kiemelkedő zenei előadóművészeti tevékenysége elismeréseként átvehette a Liszt Ferenc díjat.

Közreműködik: SZENDRŐI Zsuzsanna: Szaxofon RIPPERT Péter: Zongora ARNO Bornkamp: klasszikus szaxofonművész nem csak a szaxofonosok világában egyedülálló figura, de a klasszikus zenei világban általában véve is. Közel 40 éves pályafutása során lendületes, stílusos, lírával és szenvedéllyel teli interpretációival ámulatba ejtette a zenei világot. Hisz a szaxofonban, mint végtelen színnel és árnyalattal rendelkező hangszerben, amely tükrözi az emberi lelket annak minden fényes és sötét oldalával együtt. Bornkamp született hangszeres mesemondó és személyes értelmezést nyújt az általa játszott zenékről. Arno Bornkamp szaxofonstílusa erősen a 20. századi francia hagyományban gyökerezik: fő tanárai Ed Bogaard mellett a francia szaxofon-legendák, Daniël Deffayet és Jean-Marie Londeix voltak. Ennek ellenére elsősorban az 1980-as évek holland zenei miliője hatott rá, amikor a hagyományok felborultak, a dogmák megtörtek, és a komolyzene hatalmas közönséghez jutott el. Bornkamp kivirágzott ebben a kulturális légkörben, és Johan van der Lindennel, André Arendsszel és Willem van Merwijkkel együtt megalapította az Aurelia Saxophone Quartet-et (1982-2017). Ez a négyes hosszú ideig a világ egyik legnagyobbja volt. Egyik érdemük az volt, hogy megnyitották az ajtókat, hogy a vonósnégyes irodalmat elérhetővé tegyék a szaxofonnégyes számára, mint például Debussy és Ravel kvartettjeit, amelyeket általában kotta nélkül adtak elő. Az Aurelia Quartet később Niels Bijl-lel, Femke IJlstrával és Juan Manuel Dominguezzel igazi örökséget hagyott hátra, amely máig ihletforrásként szolgál a fiatal kvartetteknek. Bornkamp hosszú együttműködése Ivo Janssen zongoraművésszel szintén említésre méltó. Janssen, aki maga is tehetséges szólista volt, tökéletes zenei partner volt Bornkamp számára. Eredeti repertoárjuk és feldolgozásaik, amelyek közül sok megjelent CD-n is, továbbra is példaértékűnek számítanak. Bornkamp a közelmúltban fiatalabb zenészekkel kezdett dolgozni: a Voyager Trio Pamela Smits csellistával és Tobias Borsboom zongoraművésszel, a Duo Calvadoré Jan Lust flamand zongoristával, valamint az argentin tangó játékára specializálódott Pannonica Saxophone Quartet-tel. Zenélési stílusa átragad másokra és ez teszi Arno Bornkampot ideális szólistává. Több mint 200 fellépést adott zenekari szólistaként, amelyek során olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint Hans Vonk, Jac van Steen, Lucas Vis, Thierry Fischer, Bernhard Klee, Jean-Bernard Pommier, Andrey Boreyko, Pierre-André Valade és mások. Repertoárja a szokásos szaxofonrepertoártól az új, gyakran megrendelt versenyművekig terjed. Ez utóbbi kategóriában előkelő helyet foglal el Jacob ter Veldhuis Tallahatchie Concerto-ja, melyet Bornkamp számos alkalommal adott elő szerte a világon. 2018 júliusában mutatta be Guillermo Lago (Willem van Merwijk álneve) Leyendas című művét, amelyet a XVIII. Szaxofon Világkongresszus zágrábi előadása alkalmával a közönség nagy szeretettel fogadott. Körülbelül 25 éve olyan zenekarok veszik igénybe Bornkamp szolgálatait helyettesítő játékosként, mint a Royal Concertgebouw Orchestra, a Residentie Orkest, vagy a Holland Symfonia és különböző rádiózenekarok, ami azt a kiváltságot eredményezte számára, hogy olyan nagyságok mellett adjon elő zenekari repertoárt, mint Carlo-Maria Giulini, Ricardo Chailly, Mariss Jansons, Daniele Gatti, Mstislav Rostropowitsch, Heinz Holliger és Bernard Haitink. Bornkamp-ot lenyűgözi a szaxofon fejlődése. Gyűjteménye van régi hangszerekből, amely lehetővé teszi számára, hogy régebbi repertoárját történelmileg megalapozottan adja elő, mind szólóprojektjeiben, mind pedig a flamand Anima Eterna zenekarral. Ugyanakkor különösen szereti az új zenéket: Bornkamp összesen több mint 150 ősbemutatón működött közre szólistaként és kamarazenészként egyaránt. Kezdetben olyan vezető zeneszerzőktől inspirálva, mint Luciano Berio és Karlheinz Stockhausen, később mély, hosszú távú és eredményes zenei kapcsolatokat épített ki olyan zeneszerzőkkel, mint Ryo Noda, Christian Lauba, Guillermo Lago, Santiago Baez és Jacob ter Veldhuis. Arno Bornkamp elengedhetetlennek tartja, hogy tudását átadja a zenészek új generációinak. Az Amszterdami Konzervatóriumban tanít, ahol sok tanítványa a gyakorlatba is átülteti ötleteit. Emellett rendszeresen meghívják mesterkurzusokra a világ minden tájáról. Arno Bornkamp több tucat CD-t adott ki saját neve alatt, az Aurelia Quartettel és más projektek keretében. Legújabb CD-projektje egy szóló CD Johan Sebastian Bach zenéjével, amely a német Genuin kiadónál jelent meg 2020-ban.

DRAHOS Béla Liszt Ferenc-díjas karmester, fuvolaművész, habilitált egyetemi tanár, Székesfehérvár díszpolgára. Nyolcéves kora óta fuvolázik, 1966 óta a Kaposvári Szimfonikus Zenekar tagja, 1967-től a Kaposvári Csiky Gergely Színház első fuvolása. 1971-ben elnyerte a Concertino Praha 71 nemzetközi zenei verseny első díját, '72-ben a Magyar Televízió Fuvolaversenyének fődíját, '73-ban Pozsonyban az UNESCO nagydíját. 1973 és 1978 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatja tanulmányait.  Ekkor választották a Magyar Állami Operaház első fuvolásának. 1976 és 1993 között a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának szólófuvolistája. 1976-ban megalapítja a Rádiózenekar Fúvósötösét, amellyel 1979-ben elnyerik a Colmari Fúvósötös Verseny fődíját. Szólistaként, kamarazenészként és zenekari tagként számos koncertet ad a világ legrangosabb koncerttermeiben, mint például a londoni Barbican Centerben, a New York-i Carnegie Hallban, a tokiói Suntory Hallban, a Moszkvai Konzervatóriumban, a müncheni Hercules Saalban, a salzburgi Festspielhausban, a Berlini Filmarmóniában. 1988-ban a New Zealand Symphony Orchestra szólistájaként Új-Zélandon vendégszerepel, majd szólóesteket ad Berlinben és Párizsban. 1990-ban Mozart összes fuvolaversenyét lemezre veszi a Hungarotonnal. Karmesteri ambíciói erősödnek Bernstein, Matacic, Inbal, Doráti, Gardelli, Ferencsik irányítása alatt játszva, így 1991-ben beiratkozik Karl Österreicher mesterkurzusára Bécsben, és biztatására még ebben az évben bemutatkozik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara élén, majd az Állami Hangversenyzenekart dirigálja Eisenstadtban. Közben a Kaposvári Szimfonikus Zenekar vezető karnagya lesz, 1993-ban a Magyar Állami Hangversenyzenekar szólófuvolistája és Kobajashi Ken-Ichiro karmester asszisztense. Ezzel a zenekarral karmesterként Angliában, Németországban és Ausztriában turnézik. Megalapítja a Nicolaus Esterházy Sinfonia zenekart, és a Naxos lemezkiadóval felveszik Beethoven majd Haydn összes szimfóniáját. Karmesteri pályafutása során a Rádiózenekart, valamint a MÁV Szimfonikusokat is dirigálja.    VASVÁRI Tamás Vasvári Tamás 1993-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen zongora és korrepetitor szakon. Tanárai Rados György és Kurtág György voltak. Állandó kamarapartnereivel, Matuz István és Drahos Béla fuvolaművészekkel számos hangversenyt adott országszerte. Hosszú évekig a Szabó Dénes nevével fémjelzett Pro Musica Leánykar korrepetitora volt. Jelenleg a Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és a Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeti Intézetének zongoratanára, korrepetitora.  

Fellépők: BREINICH Beáta operaénekesHORVÁTH István operaénekesKÖRTESI András KÓTA-díjas zongoraművészDEMJÉN József gordonka szakos hallgató (PTE)Pécsi Nosztalgia Kórus vezényel KERTÉSZ Attila Liszt-díjas, Artisjus-KÓTA-díjas karnagyAndor Ilona Nőikar, valamint a Marczibányi téri Kodály Iskola LeánykaraVezényelnek: B. Horváth Andrea KÓTA-díjas, Őri Csilla Artisjus-díjas, Uhereczky Eszter Artisjus-díjas karnagyVikár Béla Vegyeskar Ludmány Géza Artisjus-díjas karnagyBajai Liszt Ferenc Kórus Makkai Gézáné KÓTA-díjas karnagy Szabolcsi Bence szerint Kodály Zoltán vokális kompozícióival felfedezte a magyar szó sajátos, önálló törvényekkel bíró zenéjét. Ehhez a felfedezéshez nyelvészeti ismeretein túl a magyar népdalok – az eredeti parasztdalok, amelyek nem azonosak a népies műdalokkal, a cigánynótákkal és a verbunkossal – szolgáltatták a legfőbb táptalajt. Kodály a népdalt nem természeti jelenségként érzékeli, mint Bartók. Számára a népzene a maga történelmiségével, „ősi” mivoltával teremt értéket, s így lehet alapja egy kultúrának, bázisa egy máig – és bízunk benne, hogy még sokkal tovább – élő hagyománynak. Műveit a népdalok különböző mélységben hatják át. Az egyszerű népdalfeldolgozásokban a tiszta, eredeti dallamokat csupán alátámasztják az általa komponált harmóniák. De még a népi dallamot egyáltalán nem tartalmazó kompozícióit is áthatja valami, amiből – Bartók szavaival – ugyanaz a levegő árad, mint a parasztzenéből. Hogy Kodály a népdalt történelmi jelenségként kezeli, mi sem erősíti meg jobban, minthogy dalainak gyakran olyan régi időmértékes verseket választ, amelyek nem csupán történetiségükben, de hanglejtésükben, gondolatvilágukban is összekapcsolódnak a népdalokkal. Így mégis, ezek a „megkésett melódiák” nagyon is frissekké válnak a mester kezeiben.   HORVÁTH István: Énekművészi diplomáját a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán szerezte Bukszár Márta osztályában. Eközben indult el operaénekesi pályafutása a Pécsi Nemzeti Színház operatársulatában, majd Almaviva gróf szerepében debütált Rossini A sevillai borbély című operájában Miskolcon. Az Ory grófja címszerepét nagy sikerrel énekelte a Szegedi Nemzeti Színházban és a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. Bel canto szerepek, mint például Ernesto (Don Pasquale), Fenton (Falstaff) és más tenor szerepek, mint például Fenton (A windsori víg nők), Rodolfo (Bohémélet) egész sorát énekelte el. A Kocsis Zoltán által vezetett Nemzeti Filharmonikus Zenekar rendszeres vendégművésze: fellépett velük Brüsszelben és Rómában, ahol XVI. Benedek pápának énekelt Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából. Közös munkájuk során több olyan ritkán játszott darabot adtak elő, mint Schönberg Mózes és Áron (Jüngling szerepében), Richard Strauss Daphne (Leukipposz szerepében) című műve. 2010 óta a Magyar Állami Operaház szólistája. Hazai fellépések és szólóestek mellett fellépett Európában, valamint Észak- és Dél-Amerikában. Szólistaként több zenekar vendége, illetve olyan fesztiválok sikeres résztvevője, mint a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Nemzetközi Bartók Fesztivál Szombathelyen, a Bartók Plusz Operafesztivál Miskolcon, a Margitszigeti Szabadtéri Játékok és a VeszprémFest. 2012-ben Selmeczi György és a Kolozsvári Magyar Opera felkérésére Orbán György Pikkó hertzeg című darabjának címszerepét énekelte CD-re. Operaszínpadon partnerei között olyan neves művészek szerepelnek, mint Rost Andrea, Miklósa Erika, Kocsis Zoltán, Juan Pons, Roberto Scandiuzzi és Roberto Abbado. KÖRTESI András Marosvásárhelyen született, első zongoratanára Szarvady Irén volt. A bukaresti Ciprian Porumbescu Zeneakadémián 1980-ban diplomázott Halmos György és Constantin Ionescu-Vovu tanítványaként. 1989 októbere óta él családjával Pécsett. A 2001-2002-es tanévben Fulbright ösztöndíjasként az Egyesült Államokban tartózkodott, jelenleg a Liszt Ferenc Zeneiskola tanszakvezető zongoratanára, a PTE Művészeti Karán óraadó zongorakísérő a magánének tanszéken, a Doktori Iskola hallgatójaként Bartók és Kodály kórus- és dalirodalmának zongorakísérői vonatkozásait kutatja.Kertész Attila felkérésére az elmúlt közel 30 évben rendszeres közreműködője zongorakísérőként a Bartók Béla Leánykar fellépéseinek. KERTÉSZ Attila Liszt-díjas karnagy, címzetes egyetemi docens a PTE Művészeti Karának tanára a Magyar Kodály Társaság elnöke, a KÓTA Művészeti Bizottságának tagja. Tanított a Pécsi Széchenyi Gimnáziumban, 40 évig vezette a Janus Pannonius Gimnázium és a Kodály Zoltán Gimnázium ének–zene tagozatát. 1995 és 2000 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának igazgatóhelyettese. Az általa alapított Bartók Béla Leánykarral, a Kodály Zoltán Ifjúsági Vegyeskarral számtalan fesztiváldíjat, fődíjat és első helyet nyert Magyarországon és külföldön egyaránt. Kórusai állandó szereplői voltak Pécs város rendezvényeinek, oratórikus előadásainak. A Mecsek Kórust és az általa alapított Mecsek Nőikart 2001-től 2015-ig vezette, mely két együttessel nemzetközi és országos sikereket ért el. Szoros szálak fűzik ma is a dombóvári Kapos kórus tagjaihoz és a PTE Női Karához, melynek több évig karvezetője volt. A pécsi kórusmozgalom szervezése mellett zenepedagógusként kiváló művészeket adott nemcsak Pécsnek, de az országnak és a nagyvilágnak is. Munkásságát számos díjjal, kitüntetéssel ismerték el: Baranya Megye Közművelődési Díja (1985), Kiváló Pedagógus (1990), Pécs Város Közművelődési Díja (1999), Pécs Város Érdemes Tanára (2001), Liszt Ferenc - díj (2005), Magyar Művészetért Bartók-díj (2006), KÓTA-díj (2007), Artisjus-díj (2008), Kodály Zoltán-díj (2009), Pécs MJV Városháza Emlékérem (2012), Pro Meritis díj (2019), Fábri Zoltán–díj (2022). Kórusok:  Andor Ilona Baráti Társaság Kodály Kórusa - a Ranolder Intézet és a Leövey Klára Gimnázium fennállásának 120 éves évfordulója alkalmából - Andor Ilona karnagy és zenepedagógus híres, 1949-ben alapított Kodály Kórusának utódaként alakult meg 1995 őszén. A kórus alapító tagjai és karnagya B. Horváth Andrea - Andor Ilona tanítványai voltak, akik azóta is Andor Ilona és Kodály Zoltán szellemi örökségét ápolják itthon és külföldön egyaránt. A Kodály Kórus - a KÓTA és a Magyar Kodály Társaság zenei szervezetek tagjaként - koncerttermekben, múzeumokban, templomokban önálló koncerten vagy más kórusokkal közösen szerepel, évente az Alma Mater rendezvényein, évfordulókon is fellép. Hazai előadásokon kívül négy alkalommal jártak koncertkörúton Olaszországban - 1998-ban II. János Pál pápa audienciáján énekeltek. Belgiumban, és Németországban kortárs belga szerző művét mutatták be. Határontúli kórusokkal közös koncerteken énekeltek Erdélyben, Felvidéken és Vajdaságban is. A Kodály Kórus 1995 óta repertoárját folyamatosan bővíti, feladatának tekinti Kodály és Bartók művein kívül kortárs magyar és külföldi szerzők műveinek bemutatását. Ezenkívül ifjúsági kórusok, fiatal szólisták munkáját támogatják. A kórus állandó szólistája Breinich Beáta énekművész. Horváth Andrea szerkesztésében 2000-ben "Egy mindenkiért, mindenki egyért" címmel Andor Ilonáról szóló Emlékkönyvet jelentettek, melynek folytatásaként 2015-ben "111-Képek,emlékek,gondolatok - in Memoriam Andor Ilona" címmel újabb kötetet adtak ki. 2002-ben és 2018-ban "...annyi áldás szálljon." címmel két emlék CD-t adtak ki Andor Ilona által a 70-es években vezényelt legszebb Kodály és Bartók rádiós felvételekből. Önálló felvétellel "Köszöntő" címmel 2006-ban CD-t,2011-ben jubileumi DVD-t, 2013-ban "Énekszó, Zeneszó" címmel újabb CD-t jelentettek meg. A Kodály Kórus jelenlegi karnagya, B. Horváth Andrea, aki a budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium 33 évig vezető tanára volt. Zenepedagógiai munkásságáért - a KÓTA és a Magyar Kodály Társaság számos elismerő oklevele mellett - 2008-ban a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét, 2016-ban KÓTA Életműdíjat vehetett át, mellyel a hazai zeneoktatás és közel négy évtizedes olaszországi Kodály szemináriumokon tartott munkáját is elismerték. 2017-ben és 2019-ben Kínában tartott Kodály módszerről workshopokat. 2018-ban a Magyar Kodály Társaság társelnökké választotta. Az Andor Ilona Baráti Társaság Kodály Kórusa és karnagya, B. Horváth Andrea 2018-ban több, mint két évtizedes hagyományőrző, közösségteremtő, kiemelkedő zenei tevékenységért Csokonai Vitéz Mihály Közösségi díjban részesült. Marczibányi téri Kodály Iskola Leánykar Az iskola napi működésében az alapító, Kodály Zoltán által megálmodott, Éneklő Magyarország egyik utolsó végváraként ma is a kóruséleté a főszerep. Őri Csilla és dr. Uhereczky Eszter Artisjus-díjas karnagyok 2000 óta vezetik közösen a kórusokat, amelyek évtizedek óta eredményes résztvevői a hazai és nemzetközi versenyeknek, fesztiváloknak. A Magyar Örökség Díjjal, valamint Magyar Művészetoktatásért Díjjal kitüntetett Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola egyike azoknak az intézményeknek, amelyek a mai rohanó, lélekvesztett világunkban megpróbálják őrizni a Kodály Zoltán által kijelölt hagyományokat, amelyek elsődleges célja az érzelmi intelligencia kialakítása a művészeti nevelésen, ezen belül a kóruséneklés magas színvonalának megteremtésén keresztül. Vikár Béla Vegyeskar 91 éve – a zeneszerető emberek nagy örömére – az 1924-1925-ös évadban elkezdte működését a kaposvári Vikár Béla Vegyeskar jogelődje, az Iparos Dalárda. A sok próba és a fellépések újabb és újabb sikerekhez vezettek. A rendszeres hazai hangversenyek mellett számos nagyhírű nemzetközi fesztiválon vettünk részt kiemelkedően jó eredménnyel. Mára Európa-hírű, örökös, kiváló hangversenykórus minősítéssel rendelkezik kórus. Az elmúlt évtizedek alatt olyan kiváló művészek társaságában szerepeltünk, mint Jancsó Adrienne, Margitai Ági és Kútvölgyi Erzsébet színésznők, Dárdai Árpád, Drahos Béla, Kerényi Gábor, Howard Williams, Medveczky Ádám karnagyok, valamint Bárdos Lajos, Daróczi Bárdos Tamás, Farkas Ferenc, Halmos László, Karai József és Rózsa Pál zeneszerzők. Az 50-60 fős együttes férfikarként működött a II. világháborúig. 1945 után újjászervezték a kórust és 1962-ben a Zeneakadémián már, mint Vikár Béla Vegyeskar mutatkoztunk be. 1964-től Zákányi Zsolt Liszt díjas karnagy vezette az énekkart 36 éven keresztül. Munkája, igényessége alkalmassá tette a kórust nemzetközi megmérettetésekre is. Az ő visszavonulása után, 2000 novemberétől Ludmány Géza a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével kitüntetett, Artisjus-díjas karnagy - aki az ének-zenei kultúra elkötelezett híve vezeti az énekkart. Hangversenyeket szervezünk Kaposváron és Somogy megyében, közreműködünk hátrányos helyzetű települések közművelődési programokkal való ellátását célzó rendezvénysorozatok megvalósításában is. Az elmúlt évtizedek alatt - a külföldi versenypódiumoktól az itthoni legkisebb falvak színpadáig - igyekeztünk bemutatni az egyetemes és a magyar kórusirodalom legszebb gyöngyszemeit hallgatóságuk nagy örömére. Számunkra azonban a legnagyobb elismerést a mindenkori közönségük tetszésnyilvánítása, tapsa jelentette. Ennek bizonyságául 2012-ben megyei príma díjjal jutalmazott meg bennünket a hálás közönség. A kórus sok feladatot lát el a mai napig is, ezt bátran nevezhetjük missziónak. Közülük is kiemelkedő hazai küldetéseink: falunapok, templomavató, szolgálat a városért, a megyéért, jótékonysági hangversenyek mozgássérült fogyatékosok részére, testvérvárosi kapcsolatok ápolása. Bajai Liszt Ferenc Kórus A Bajai Liszt Ferenc Énekkar jogelődje a “Bajai Dal- és Zeneegylet” volt, amely 1861-ben alakult, a XX. század viharaiban többször feloszlott, majd Dalkedvelők Egyesülete, később Bajai Daloskör néven újjá szerveződött. Azt énekkar mellett többször feltűntek más daloskörök, mint pl. az Iparos Dalárda, Munkásdalárda, Szakszervezeti Dalárda, Polgári Dalegylet, így szinte biztosak lehetünk abban, hogy a bajaiaknak mindig igényük volt az együtt muzsikálásra. Később, 1948-ban egyesültek a különböző bajai dalárdák, majd ezt követően 1955-ben a József Attila Művelődéi Központ vette a szárnyai alá a kórüst. Három évvel később szerveződött meg a jelenlegi vegyeskar, amely azóta megszakítás nélkül működik. Az együttes 1961-ben a 100 éves évfordulón Vígh László, a Bajai Tanítóképző Főiskola tanára vezetésével vette fel Liszt Ferenc nevét. Eredményekben gazdag 35 évet köszönhetett neki az énekkar. Nyugdíjba vonulásakor a kórustól is elbúcsúzott. A jelenleg 50 tagot számláló énekkar énekesei hetente két estéjüket szentelik ennek a nemes kedvtelésnek, amellyel a zenekedvelő közönségnek is örömet tudnak szerezni. A Pécsi Nosztalgia Kórus az elmúlt négy év egy-egy hónapjában, felnőtt hölgyekből és urakból szerveződött 4-5 kórus próbára és az azt követő szereplésekre. Közös bennük, hogy nagyon szeretnek énekelni, hisznek a zene mindenható, közösségformáló erejében és az elmúlt évtizedekben Kertész Attila volt a karnagyuk. Jeles kórusokban – Bartók Béla Leánykar, Kodály Zoltán Ifjúsági Vegyeskar, Mecsek Kórus, Mecsek Női Kar – énekeltek, kiemelkedő eredményeket elérve külföldi és magyarországi nemzetközi versenyeken, a Magyar Rádió „Éneklő Ifjúság” és a Helikon versenyein. A négy kórus tagjaiként bejárták egész Európát hírnevet szerezve a magyar kórusmuzsikának. Nagy részben a Kodály Zoltán Gimnázium ének-zene tagozatos diákjai és páran a Széchenyi Gimnázium diákjai voltak. A koncertsorozat részei:2022.11.09 18:00 Budapest Nádor Terem Műsor: Köszöntő beszéd: Prof. dr. Vas Bence, a Magyar Kodály Társaság elnöke Tatai Nóra – ének           zongorán közreműködik: Körtesi András                 Kodály Zoltán: Szölöhegyen keresztül                                        Ludaim, ludaim                                        Árva madár                                        A nővérek                                        A csitári hegyek alatt   Körtesi András – zongora                Kodály Zoltán: op.11 Tranquillo – Székely nóta – Rubato   Demjén József – gordonka                  zongorán közreműködik: Körtesi András                                Kodály Zoltán: Lírikus románc   A Marczibányi téri Kodály iskola Leánykara                         vezényel: Uhereczky Eszter                                Szentséges Szűz Mária - népdal – előadja: Barabás Sára                                Orbán György: Szelíd erdők                                Karai József – József Attila: Áldalak búval, vigalommal Pál Botond – ének           zongorán közreműködik: Körtesi András          Kodály Zoltán: Most jöttem Erdélyből                                Puciné                                Megégett Rácország                                Mezei dal                                Katona vagyok én                                Arról alul   Marczibányi téri Kodály iskola Leánykara                        Kodály Zoltán: Ave Maria                        Pange lingua  Előadják: a Kodály iskola végzősei:                        Sztankó Luca, Barabás Sára és Demecs  Mátyás Összkar (Kodály Iskola kórusa és Andor Ilona Baráti Társaság Kodály Kórusa) 2022.11.10 19: 00 Pécs, Liszt Ferenc Hangverseny terem Zsolnay Negyed Műsor: Köszöntő beszéd: Prof. dr. Vas Bence, a Magyar Kodály Társaság elnöke Tatai Nóra – ének           zongorán közreműködik: Körtesi András                Kodály Zoltán: Szölöhegyen keresztül                                        Ludaim, ludaim                                       Árva madár                                       A nővérek                                       A csitári hegyek alatt Körtesi András – zongora                       Kodály Zoltán: op.11 Tranquillo – Székely nóta – Rubato   Demjén József – gordonka               zongorán közreműködik: Körtesi András                           Kodály Zoltán: Lírikus románc   Pál Botond – ének                        zongorán közreműködik: Körtesi András         Kodály Zoltán: Most jöttem Erdélyből                                Puciné                                Megégett Rácország                                Mezei dal                                Katona vagyok én                                Arról alul   Pécsi Nosztalgia Kórus           vezényel Kertész Attila Liszt-díjas, Artisjus-KÓTA-díjas karnagy                 Bárdos Lajos:     Régi táncdal                 Kodály Zoltán: Szép könyörgés (Balassi Bálint)                 Kodály Zoltán: Fölszállott a páva (Ady Endre)                 Kocsár Miklós: Salve Regina                 Kodály Zoltán: Adventi ének  2022.11.11. 18: 00 Kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola Műsor: Köszöntő beszéd: Prof. dr. Vas Bence, a Magyar Kodály Társaság elnöke Tatai Nóra – ének           zongorán közreműködik: Körtesi András          Kodály Zoltán: Szölöhegyen keresztül                                Ludaim, ludaim                                Árva madár                                A nővérek                                A csitári hegyek alatt Körtesi András – zongora                    Kodály Zoltán: op.11 Tranquillo – Székely nóta – Rubato   Bertalan Csongor – gordonka                     zongorán közreműködik: Körtesi András                     Kodály Zoltán: Lírikus románc   Pál Botond – ének                      zongorán közreműködik: Körtesi András          Kodály Zoltán: Most jöttem Erdélyből                                Puciné                                Megégett Rácország                                Mezei dal                                Katona vagyok én                                Arról alul   Vikár Béla Vegyeskar        vezényel:Ludmány Géza Artisjus-díjas karnagy                    Kodály Zoltán:    Köszöntő                                             Adventi ének                                             Naphimnusz                   Nádasdy Kálmán:  Az angyal énekel                   Járdányi Pál:         A bujdosó madár (kis vk. vált.)                  Bárdos Lajos:         Ablak alatt2022.11.12. Baja 18:00 Paduai Szt. Antal - PlébániatemplomMűsor:  Köszöntő beszéd: Prof. dr. Vas Bence, a Magyar Kodály Társaság elnöke Tatai Nóra – ének            zongorán közreműködik: Körtesi András                  Kodály Zoltán: Szölöhegyen keresztül                                        Ludaim, ludaim                                        Árva madár                                        A nővérek                                       A csitári hegyek alatt   Körtesi András – zongora           Kodály Zoltán: op.11 Tranquillo – Székely nóta – Rubato   Bertalan Csongor – gordonka             zongorán közreműködik: Körtesi András                          Kodály Zoltán: Lírikus románc Pál Botond – ének              zongorán közreműködik: Körtesi András          Kodály Zoltán: Most jöttem Erdélyből                                Puciné                                Megégett Rácország                                Mezei dal                                Katona vagyok én                                Arról alul Bajai Liszt Ferenc Kórus             vezényel:Makkai Gézáné KÓTA-díjas karnagy                         Giulio Caccini:  Ave Maria                         Kodály Zoltán:  Pünkösdölő                                                Ének Szent István királyhoz                                                Adventi ének                         Wolf Péter:       Ave Maria                

Liszt Ferenc önmagát rapszódosznak, vagyis az ókori görög utazó énekmondók utódának tartotta, akik különböző lakomákon és jeles alkalmakon szórakoztattak, elsősorban nem saját alkotásokkal, hanem Homérosz epikus költeményeivel. Liszt művészetének ezt az ágát jelen koncerten második, talán leghíresebb rapszódiája képviseli. A tizenkilenc darabból álló zongorasorozatban a szerző magyaros témákat használt fel, többnyire cigányzenét, verbunkost, csárdásdallamokat és népies műdalokat. Liszt számára ezek a stílusok jelentették a magyar zenét, az ő idejében a magyar népzene kutatása még nem bontakozott ki, így a valódi magyar népdalról nem lehetett fogalma. Ferruccio Benvenuto Busoni kora rendkívüli tehetségű zongoristája és pedagógusa volt. Zeneszerzőként nagyszámú zongoraművet és néhány operát hagyott hátra, azonban kompozíciós tevékenységénél mindvégig jelentősebb volt az, amit előadóként és teoretikusként alkotott. Az 1890-es években kezdte intenzíven tanulmányozni Liszt partitúráit és ezzel párhuzamosan egyre több művet játszott a mestertől. Egy évtizeddel később már tiszteletbeli Liszt-tanítványnak tartották, 1907-ben pedig meghívást kapott a Liszt műveinek kiadását felügyelő szerkesztőbizottságba. Liszt Ferenc művei iránti szenvedélyes érdeklődése számos átirat elkészítésében és műveinek tudományos igénnyel való kiadásában is megmutatkozott. Átirataiból az eredetileg orgonára készült fantázia és fúga zongoraátirata, egy polonéz és a Paganini-etüdök szólalnak meg. Törvényszerű, hogy a rapszódosz előbb-utóbb klasszikussá válik, és aki tovább örökíteni akar, annak alkotásait a követői is hűséggel tovább örökítik. GORAN FILIPEC: Goran Filipec kiváló technikájú zongoraművész, ami „olyan kifejezőkészséget, érzékenységet és fantáziadús előadásmódot tesz lehetővé számára, amivel manapság ritkán találkozhatunk”.  (Ritmo Magazine) Goran Filipec mindig belopja magát a nemzetközi közönség és a kritikusok szívébe. A Liszt Ferenc műveinek kivételes interpretációiról, valamint nagy virtuozitású klasszikus és romantikus repertoárjáról ismert zongoraművész előadásmódjában a kreativitás és a szubjektivitás fontos szerephez jut: a művek előadását mintegy társalkotóként éli meg, és gyakran keveri saját feldolgozásaival, adaptációival. Goran Filipec elkötelezett zenekutató is. A párizsi Sorbonne Egyetemen szerzett zenetudományi PhD fokozatot, 19. és 20. századi előadói gyakorlatok szakirányon. A Naxos Music Group számára készített felvételei jelentős kritikai elismerést kaptak, a Budapesti Liszt Társaság Grand Prix International du Disque-díjával kitüntetett Paganini Studies (2016) című albumával pedig olyan díjazottakkal szerepel együtt a rangos listán, mint Vladimir Horowitz, Cziffra György, Alfred Brendel, Claudio Arrau, Kocsis Zoltán és Maurizio Pollini. Goran Filipec 1981-ben született Rijekában. Alapvető zenei képzését szülőhazájában, Horvátországban szerezte, Marina Ambokadze és Jevgenyij Zarafiants tanítványaként. Tanulmányait a moszkvai Csajkovszkij Állami Konzervatóriumban Natalia Trull növendékeként, az Oxana Yablonskaya Piano Institute-ban Olaszországban, valamint a Hágai Királyi Konzervatóriumban Naum Grubertnél folytatta. Korábbi pályafutása során számos nemzetközi zongoraverseny díjazottja volt, mint például José Iturbi Los Angelesben, Mario Zanfi–Premio Liszt Ferenc Pármában és Parnassos Mexikóban. 2006-ban debütált a Carnegie Hallban és fellépett európai, amerikai és japán szimfonikus zenekarok szólistájaként is. Több alkalommal kapott meghívást a Mariinsky Színház Kortárs Piano Faces fesztiváljára, a Progetto Martha Argerichre és a Dubrovniki Nyári Fesztiválra. Filipec társalapítója és elnöke a Société Franz Liszt de Genève-nek, amely a magyar zeneszerző életművének méltatása és tanulmányozása mellett kötelezte el magát. Szenvedélye a konyha és a borászat, és hat nyelven beszél folyékonyan.

Szabó Imre orgonahangversenyén képzeletben időbeli és térbeli utazást tehetünk Európában. Az első blokkban az 1660-70 körül keletkezett Lőcsei tabulatúráskönyv magyar vonatkozású anyagának három szvitje szólal meg. A tabulatúráskönyvben fellelhető magyar anyag technikai igényessége és virtuozitása egyedülálló jelenséggé avatja a régi magyar zene történetében. Ezek a stilizált táncok egyúttal első nyomai a valódi hangszeres muzsikának és a ciklikus hangszeres formák megjelenésének hazánkban, és egyes stiláris vonásaiban rokonságot mutatnak a száz évvel később felbukkanó verbunkos zenével. Ugyanennek az időszaknak jeles orgonistája, a szintén Lőcse (Levoéa, Szlovákia) városához kötődő Samuel Marckfelner, akinek Preambulum és Fuga kompozíciói átvezetnek minket az orgona barokk fénykorának legfontosabb műfajaiba. Itt hangzik el Johann Sebastian Bach ünnepélyes h-moll prelúdium és fúgája, az advent fényeit előrevetítő Nun komm der Heiden Heiland korálelőjáték. A c-moll fantázia a szerző weimari évei alatt keletkezett, a hozzá tartozó fúga pedig befejezetlenül maradt. Ehelyett a fragmentum helyett a koncerten a BWV 575. fúga kerül mellé, mely üde, mozgalmas textúrájával kellemesen ellenpontozza a fantázia súlyosabb, sok díszítéssel gazdagított szövetét. A második Bach-fiú művészetének középpontjában a billentyűs hangszerek és szóló műfajok, főként a klavikord és az arra írt kompozíciók álltak. Orgonaszonátájában a művészete nyomán kibontakozó Empfindsamer Stil (érzelmes stílus) jegyei mutatnak izgalmas keveredést egyetlen mestere, édesapja hatásával. A 19. század zenei óriása, Liszt Ferenc alkotásai közül a meghitt hangulatú Ave Maria és a pápai himnusz, a Tu es Petrus szólal meg. A hangverseny zárásaként a 2010-ben elhunyt magyar orgonaművész és komponista Res severa verum gaudium című alkotásának virtuóz utolsó tétele hangzik el, melynek vissza-visszatérő témája a Veni redemptor gentium kezdetű gregorián dallamot csempészi a fülünkbe. Ily módon e mű szépen rímel Bach korábban elhangzott korálfeldolgozására, amely a gregorián dallam német változatát használta fel. SZABÓ Imre: 1956-ban született Érsekújvárott. Orgonatanulmányait Baróti Istvánnál kezdte magánúton Budapesten, majd Pozsonyban folytatta, ahol a Zene-, Dráma- és Filmművészeti Főiskolán Ferdinand Klinda tanítványaként szerzett diplomát. A főiskola elvégzése után két évig, mint a Szlovák Zenei Alap ösztöndíjasa, Ivan Sokol vezetésével tanult tovább. Több hazai és nemzetközi zenei verseny díjazottja. Rendszeresen koncertezik, hazai fellépései mellett Magyarországon, Csehországban, Németországban, Franciaországban, Angliában, Svédországban, Svájcban, Ausztriában, Romániában, Lengyelországban, Bulgáriában, Örményországban, Lettországban adott hangversenyeket. Vendégszerepelt több hazai és nemzetközi orgonafesztiválon. Repertoárjában fontos helyet foglalnak el J. S. Bach, Liszt Ferenc és a francia romantikus orgonairodalom alkotásai. Számos rádió- és televiziófelvételt készített. Hanglemezfelvételei az Opus, Diskant, Naxos, Panton, Intercord, Vydavateľstvo Rádio Bratislava kiadóknál jelentek meg. Szakértőként részt vesz orgonák építésének és restaurálásának munkálataiban. Kezdeményezője és művészeti vezetője a pozsonyi Szlovák Rádió már hagyományos orgonahangversenyeinek. 1988 és 2003 között a pozsonyi Konzervatórium, 1995-től a pozsonyi Zene-, Dráma- és Filmművészeti Főiskola orgonatanára, docense.

A 14. századtól a 17. század végéig a lantot Európában az énekhang után a hangszerek között a legnagyobb elismerés övezte. A „hangszerek királynőjének” nevezték sokáig. A kor legnépszerűbb és egyben legjelentősebb instrumentuma volt, ami nemcsak szólójátékra alkalmas, az ének kíséretére is a legideálisabb partnernek bizonyult, és a reneszánsz korban a kamarazene, a házimuzsikálás fő hangszerévé vált. A lanttal kísért szólóének tradíciója egészen a középkorig nyúlik vissza. A lantdalok népszerűsége a reneszánsz idején a legnagyobb. Az ún. bel canto (szép éneklés) kezdetei a 17. század gazdagon díszített szólódalaiig nyúlik vissza. Lényege a hang mozgékonyságán, kiegyenlítettségén és a hangzás szépségén alapul, megtartva a hangszín természetességét. Spinacino, Busnois, Barbireau, Tromboncino, da Milano, Dowland, Lawes, Johnson, Piccinini, Monteverdi, Melii, Lanier, D’India, Schütz művein keresztül egy betekintést nyújtunk a reneszánsz és barokk kori szalonok különösen finom zenei világába. KÓNYA István: Lantművész a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatán folytatott gitártanulmányokat Tokos Zoltánnál. 1989-1994 között a Hágai Királyi Konzervatórium (Hollandia) barokk tanszakán tanult Toyohiko Satoh-nál reneszánsz- és barokklanton, valamint arciliuton és chitarronén. Az első magyar lantművész, aki lantdiplomával rendelkezik (1994). Kamarazenei diplomáját 1996-ban ugyanott szerezte. Közben mesterkurzusokon vett részt Nigel North-nál és Stephen Stubbs-nál. Szólistaként, kísérőként és különböző zenekarok tagjaként Európa és Amerika számos országában koncertezik. 1993 óta rendszeresen tanít lantot hazai régi zene kurzusokon. 1996-1998 között a Szombathelyi Régi Zene Nyári Akadémia, 2006-2008 a Győri Nemzetközi Lant- és Gitárfesztivál lanttanára és művészeti vezetője. 2005-2013 között a Savaria Régi Zene Műhely, majd 2010-től a Csíkszeredai Régizene Nyári Egyetem, 2020-tól a “Cantare Suonare” Régizene Akadémia lanttanára. Számos rádió, televízió műsor és hanglemezfelvétel közreműködője. Szóló CD-i: „Három évszázad lantmuzsikája”, ”S.L. Weiss: Barokklant szvitek”. Budavári Lantestek című koncertsorozatában mintegy félszáz hangversenyt adott a Budapesti Történeti Múzeum Gótikus Termében. 2014-ben három lantkönyve jelent meg: A lant vándorútja Európában, Reneszánszlant Metodika, Reneszánszlant Antológia. 2015-ben a Duna Televízió portréműsort készített róla. 2020-tól a Budapesti Szabolcsi Bence Zeneiskola lanttanára. KALAFSZKY Adriána: A budapesti Zeneakadémián és a Lipcsei Egyetem régizene tanszékén folytatta énektanulmányait. Kanadában opera stúdiót végzett a világhírű szoprán, Nancy Argenta tanítványaként. Lipcsében ismerkedett meg a barokk énekstílus irányelveivel és a korhű színházi előadásmóddal, fellépett a város jelentősebb régizenei fesztiváljain. Az Alte Musik Fest-en Vénuszként (John Blow: Vénusz és Adonisz), Kanadában Despina szerepében mutatkozott be (Mozart: Così fan tutte). Magyarországon 2014-től rendszeresen lép fel a Vashegyi György által vezetett Purcell Kórussal és Orfeo Zenekarral, az együttes díjnyertes Conti lemezének szoprán szólistája. Részt vett a Versailles-i Barokk Zenei Központ francia barokk kurzusain. Németországban a hernei Régizenei Napokon Boismortier: Ámor utazásai című operájában Zefír szerepét, a prágai Nyári Régizenei Fesztiválon Colin de Blamont és Charpentier operáinak lírai szoprán szerepeit énekelte a Collegium Marianum zenekar szólistájaként. A Budapesti Fesztiválzenekar, a Capella Savaria, a Magyar Rádió Művészeti Együttesei és a Budapest Bach Consort barokk koncertjeinek szólistája. 2016 óta a külső felkérések mellett saját ötletű projektjei megvalósításán is dolgozik. Magyarországon egyedülálló módon több autentikus barokk gesztikás előadást hozott létre a Savaria Barokk Zenekar közreműködésével. A DADOR Project összművészeti alkotóműhely alapítója. 2021-ben Reisz Gábor filmrendezővel "Orfeo a konyhában" címmel komolyzenei videóklipet készítettek, Bizarr költemények című összművészeti előadásuk pedig bekerült a Veszprémi Régizenei Napok programjába (2022). 2017-ben Fischer Annie ösztöndíjat kapott, jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa.

A GITÁRNAPOK alkalmával fellépnek a 2022 áprilisában Vácott megrendezett Országos Szakközépiskolai Gitárverseny helyezettjei a Liszt Ferenc Hangversenyteremben.

A Páva-dallamcsalád szöveg- és dallamváltozatairól és a változatok különféle elágazásairól könyvtárnyi irodalmat írtak, s lehetne is még írni. Az egymástól első hallásra különböző dallamok közötti kapcsolatot a népzenetudomány számos vizsgálati módszerrel igazolta, míg kirajzolódott a dallamcsaládnak számos egymástól távoli tájegységen átívelő hálózata. Ennek a dallami kapcsolatrendszernek sokatmondó hangzó összefoglalásával kezdi koncertjét Szalonna és Bandája. A koncert további részében egy-egy tájegység hangulatait, dalait gyűjtik egy csokorba, benne sok ismert, kedvelt dallammal. Ha a koncert közben táncra perdülni lenne kedvünk, az nem a véletlen műve, hisz sok megszólaló dallam eredetileg valójában talpalávaló. S mégis milyen jó koncertszerűen, kissé analitikusan, a tájegységek jellegzetességeit összehasonlítva, a fülünkkel megvizsgálni őket, és a lelkünket átitatni velük. PÁL István „Szalonna” 1980. június 6-án született Kárpátalja egyik leggyönyörűbb vidékén, a máramarosi hegyek tövében, Visken. Zenei indíttatása mondhatni az anyatejjel szívta magába, szülei, Jancsó Katalin és Pál Lajos zenetanárok, mai napig lakókörnyezetük és szülőföldjük aktív zeneművelői. Édesapja amellett, hogy egykor a Kijevi Operaház karnagyaként dolgozott, hosszú évekig muzsikált Visken és környékén lakodalmi zenészként. Nevéhez fűződik számos kárpátaljai népzenei gyűjtés, ezáltal gyermekei is korán belecsöppentek a népzene/zene gyönyörű világba. István zenei tanulmányai a tiszapéterfalvi zeneiskolában kezdődtek. Miután sikerült elsajátítani a hegedülés technikai alapjait, édesapja elvitte Murzsa Gyulához a szomszédos faluba, akitől a régi cigányzenészképzés hagyományai szerint tanulhatta a mesterséget. Miután szülőföldjéről elköltöztek, a középiskolai tanulmányait a nagy múltú Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában végezte. 1995-ben került Budapestre. 2007-ben a Nyíregyházi Főiskola ének-zene, népzene szakán szerzett tanári diplomát. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója 2010-ben lett, ahol népi vonós tanári szakon 2012-ben vehette át diplomáját. A Galga zenekar tagjaként évekig tercprímásként muzsikált, majd a Fonó zenekar tercprímása lett. 2002 óta dolgozik a Magyar Állami Népi Együttes zenekarában, pár év alatt lett a nagy múltú együttes zenekarvezető prímása és jelenleg művészeti igazgatója. A Magyar Állami Népi Együttes zenészeivel megalakította saját bandáját, melynek repertoárján a legszebb kárpát-medencei dallamok mellett népzenei feldolgozások is szerepelnek. Énekes szólistájuk évekig a többszörös eMeRTon díjas Herczku Ágnes volt, most Pál Eszterrel, István húgával dolgoznak együtt. Európától Amerikán át Ázsiáig a világ számtalan pontján felléptek már. Három nagylemezt jelentettek meg, az Örömzenét, az Útravalót és a Népzene a Kárpát-medencéből című albumokat. Külföldi koncertjeik nagy sikerrel zajlanak, az egyik legemlékezetesebb köztük Angliában volt, ahol a királyi család vendégeiként koncertezhettek. Saját bandája és a Magyar Állami Népi Együttes zenekara mellett számtalan formációban láthatja, hallhatja a népzenét és világzenét kedvelő közönség. Állandó vendége nemcsak népzenei, világzenei formációknak – mint a CimbaliBand vagy a Csík Zenekar –, hanem olyan sikeres könnyűzenei együtteseknek is, mint a Kispál és a Borz. A muzsikálás mellett rengeteg népzenei gyűjtést készített Erdélyben és Kárpátalján. Szülei révén egész korán kapcsolatba került a tanítással is, ma már az ország egész területéről vannak tanítványai, nyaranta pedig immár 25 éve jár vissza Kárpátaljára, hogy a család által szervezett tiszapéterfalvi népzenei táborban szülőföldje tehetséges zenészeit oktassa barátaival, kollégáival karöltve. Több nagynevű külföldi egyetem vendég professzora volt az elmúlt években. A Beregszászban immár ötödik éve megkezdett népzenészképzés megalapítója. Mára Kárpátalja szerte táncházak hirdetik munkássága gyümölcsét hiszen Rahótól, Ungvárig havi 8-10 táncház szolgálja az itt élő közösséget. Nevéhez fűződik a “muzsikáló Magyarország” elnevezésű program, mely az éttermi cigányzenekarok tovább élesének folytonosságát szolgálja. Pál István „Szalonna” napjaink egyik legkiválóbb prímása, az egyik legtöbbet foglalkoztatott népzenész, otthonosan mozog a Kárpát-medence valamennyi tájegységének népzenei világában. PÁL Eszter: 1983-ban Visken született.  Szülei több évtizede foglalkoztak népzenével, népműveléssel, fiatalok zenei nevelésével. Ez a szellemiség volt irányadó a pályaválasztásában is. Középiskolai tanulmányait a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdte (mint zongorista, majd párhuzamosan végezte a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán a zongoratanár, kamaraművész szakot, illetve a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán az ének-zene, népzene szakot. Ezek alatt az évek alatt, olyan kiváló tanárok hatottak a zenei fejlődésére, mint Darányi Lajos, Berkes Sándor, Grünwald Béla. 2007-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen megalakuló népzene tanszék „történelmi” évfolyamába. 2014-ben megjelent első szólóalbuma. Napot, holdat, csillagot címmel, amelyről a következőket írták: „Nem is az izgalmak és újítások itt az érdekességek, hanem az elmélyülés, az emelkedettség. Kiváltképp erős az anyag, hibátlan a megszólalás, tömény és megbonthatatlan a világa. Az énekesnő fiatal kora ellenére számos kiemelkedő sikert tudhat már maga mögött, jelenleg a Magyar Állami Nép Együttes énekes szólistája. Eddigi pályája során az ország kiemelkedő alkotóművészeivel, társulataival dolgozhatott együtt. Többek között Vidnyánszky Attilával, Kiss Jánossal Mihályi Gáborra. Sokoldalúságával azt is bizonyítja, hogy az énekléssel, alkotással párhuzamosan kiemelt szerepet kapott sz életében a tanítás. 2000-től rendszeresen részt vesz a kárpátaljai népzenei táborok, mesterkurzusok szervezésében, népdaloktatásában. Jelenleg a váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola népiének tanára, és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátalja Magyar Tanárképző Főiskola tanára. 2007 óta a Szalonna és Bandája zenekar éneksnője. GOMBAI Tamás: 1970-ben született Dunaújvárosba, Zeneiskolai tanulmányai után felvételt nyert a békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába. Szolfézstanára a Kodály-növendék Sebestyénné Farkas Ilona volt, aki egy alkalommal meghívta az iskolai szalagavatóra a Békés bandát. Ez volt az a pillanat, amikor Gombai Tamás megérezte a rusztikus népzene őserejét, amely úgy hatott rá, hogy klasszikus zenei tanulmányok mellett komolyan kezdett el foglalkozni a népzenével is. Hamarosan útra kelt és előszőr a Békés megyei román falvakat kereste fel, ahol már Sebőék is fontos gyűjtőmunkát végeztek. 1988-tól több alkalommal Erdélybe utazott, kalotaszegi és mezőségi falvakban. A népzenei gyűjtés mellett a jó barátság kialakítása is motiválta a gyűjtőútjait.  A rendszerváltozást követően az egész magyar nyelvterületet bejárva újabb értékes népzenei gyűjtéseken vett részt. Ekkor még lehetősége nyílt találkozni azokkal a mesterekkel, akik egy eltűnő korszak utolsó közvetítői voltak. 1990-ben jelentkezett az ELTE ének-karvezetés szakára, melynek elvégzése után, 2007-ben a Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán mesterdiplomát szerzett. Budapesten előszőr az Újstílus együttesben játszott öt évig, majd a Honvéd Együttes prímása lett. Ekkor alakult meg a Fonó Zenekar, amelynek azóta is prímása. 2006-tól 2014-ig a Magyar Állami Népi Együttes tagja volt. Itt került barátsága Pál Istvánnal. A Szalonna és Bandája zenekar alapítótagja, jelenleg Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa. KARACS Gyula: 1974-ben született Csengerben. Gyermekkorát a Nyírbéltek-Hágótanyán töltötte. Később a családjával Veresegyházra költöztek. Ott kezdett el a magyar népzenével foglalkozni, a Rónai Lajos által létrehozott Aszódi Népzenei Műhelyben. Bagon Rónai Lajos mellett olyan népszerű szakemberek inspirálták, mint Széphalmi Zoltán, Iglói Éva, Blaskó Csaba. 1993-ban Blaskó Csaba és Pachert András „Tücsivel” megalakították a Galga zenekart. Később csatlakozott hozzájuk két tehetséges tizenéves fiatal, Unger Balázs (cimbalmos) és Pál István (prímás). Alkalma volt testközelből tanulni a brácsa szakma „nagy öregjeitől”, legtöbbet Nagy Zsolttól, Hrúz Szabolcstól és Váradi Zoltántól. 1996-ban a Galga zenekar, Rónai Lajos, Iglói Éva, valamint Pál Lajos szakmai összefogásával útjára indult az első kárpátaljai táncos zenész – és kézműves tábor, amelynek azóta is brácsaoktatója. Karacs Gyulát büszkeséggel tölti le az a tény, hogy az elmúlt években milyen sok tehetséges fiatalnak adott hangszert a kezébe, akiket, ma már kollégáinak tudhat. Ennek a népzenei tábornak a folytatásaként 2014-ben elkezdődött a kárpátaljai népzenei mesterképzés, amelynek szintén brácsatanára. 1999-től a Magyar Állami Népi Együttes muzsikusa, a 2005-ben megalakult Szalonna és Bandája alapító tagja. ÜRMÖS Sándor Ferenc: A magyarországi zenei életben a nemzeti mozgalom kibontakozásának idején a 18.és 19. század fordulóján jutottak kiemelkedő szerephez a cigányok. A magyar társadalom vezető rétegei nemzeti törekvéseinek megfelelő zenét igényeltek. Ez az igény indította el a fejlődést, amely a verbunkos stílus kialakulásához vezetett. A kotta nélküli játszás együtt járt az improvizáló játékmóddal. Liszt Ferenc ennek alapján a cigányzenészeket nemcsak előadónak, hanem alkotónak is tekintette. Ebből a zenei világból indult el pályáján a mai világszinten is elsők között számontartott cigány muzsikus, az 1976-ban Budapesten született Ürmös Sándor. Nem véletlen, hogy végig járva az iskolát megtanulta a mesterséget, vitathatatlan tény, hogy ilyen tehetségű muzsikus egyszer születik az életben. Mivel zenész családból származik, a zenei nevelés, a zene szeretete természetes módon hatotta át a gyermekkorát. Intézményes keretek között Szakály Ágnes tanárnő osztályában kezdte a tanulmányait, és már tizenhárom évesen felvételt nyert a Rajkó Zenekarba. Tanulmányai befejezése után a Budapest Táncegyüttesben dolgozott két évig, Radics Ferenc prímás zenekarába. Az ezt követő tíz évben nagyban meghatározta, inspirálta zenei stílusát annak kialakulását. Egy olyan prímással dolgozhatott együtt, akit a mai napig úgy emlegetnek zenésztársai, hogy a prímások irálya: ifj. Járóka Sándorral. Egy ilyen zenekar cimbalmosának lenni olyan megtiszteltetés volt, amely a tizennyolc éves fiatal tehetség számára egy életre meghatározó élményt jelentett. Ürmös Sándor kapcsolata a magyar népzenével egy barátsággal kezdődött. A prímás Pál István Szalonnát a Magyar Népi Állami Együttesben ismerte meg. Ekkor nyílt meg előtte igazán a népzene színes világa, amely azonnal magával ragadta. A Szalonna és Bandája zenekarnak 2007 óta ő a cimbalmosa. A számos siker, elismerés mellett fontos tudni róla, hogy egyedülálló az a zeni érzékenység, arányérzet, játékstílus, amely a muzsikálását jellemzi. Fontos számára, hogy a zenei hagyomány, amiből ő is érkezett, ne vesszen el, hanem szálljon tovább a következő generációra.

Hangversenyünk súlypontjában a Bartóktól napjainkig élő és élt magyar zeneszerzők termése áll. A Kodály és Bartók utáni legkorábbi generáció alkotói, Kurtág György és Ligeti György egy-egy hangszeres opusszal képviseltetnek. A két komponista népszerűsége leginkább külföldön elnyert díjaikon és kitüntetéseiken mérhető le, de ma már a hazai közönség számára is egyre ismertebbek az alkotásaik. A náluk nagyjából egy évtizeddel fiatalabb “harmincas” korosztály – Karai József, Kocsár Miklós és Balázs Árpád – a magyarországi énekkarok kedvelt zeneszerzői. Könnyen énekelhető, üde, gyakran népzenei- és Kodály-hatásokkal telített kompozícióik mintha jóval korábban keletkeztek volna, mint Kurtág és Ligeti művei. A népdal, a népdalfeldolgozások azóta sem vesztettek aktualitásukból, ezt demonstrálja Tillai Aurél közkedvelt kompozíciója és Kovács Zoltán Népdal Reminiszcenciái. A kórushagyomány modernkori továbbélését, a kodályi hagyomány egyre távolabbról való tiszteletét tapasztalhatjuk Orbán Györgytől kezdve a nála fiatalabb komponisták kórusműveiben. Orbán György, Fekete Gyula és Tóth Péter alkotásai már egyenesen megkerülhetetlenek a 20. századi és kortárs zenét énekelni vágyó kórusoknak Fellépők:Horváth István-operaénekesKörtesi András-KÓTA díjas zongoraművészDrahos Béla- Liszt díjas fuvolaművészKárolyi Katalin- operaénekes Vas Bence-gitárművészHodozsó György zongoraművészPécsi Kodály Zoltán Gimnázium Bartók Béla Leánykara vezényel. Rózsa BernadettVendégkórus: Pécsi Ciszterci Nagy Lajos Gimnázium Laudate kórusa vezényel Havasi Gábor

Hangversenyünk súlypontjában a Bartóktól napjainkig élő és élt magyar zeneszerzők termése áll. A Kodály és Bartók utáni legkorábbi generáció alkotói, Kurtág György és Ligeti György egy-egy hangszeres opusszal képviseltetnek. A két komponista népszerűsége leginkább külföldön elnyert díjaikon és kitüntetéseiken mérhető le, de ma már a hazai közönség számára is egyre ismertebbek az alkotásaik. A náluk nagyjából egy évtizeddel fiatalabb “harmincas” korosztály – Karai József, Kocsár Miklós és Balázs Árpád – a magyarországi énekkarok kedvelt zeneszerzői. Könnyen énekelhető, üde, gyakran népzenei- és Kodály-hatásokkal telített kompozícióik mintha jóval korábban keletkeztek volna, mint Kurtág és Ligeti művei. A népdal, a népdalfeldolgozások azóta sem vesztettek aktualitásukból, ezt demonstrálja Tillai Aurél közkedvelt kompozíciója és Kovács Zoltán Népdal Reminiszcenciái. A kórushagyomány modernkori továbbélését, a kodályi hagyomány egyre távolabbról való tiszteletét tapasztalhatjuk Orbán Györgytől kezdve a nála fiatalabb komponisták kórusműveiben. Orbán György, Fekete Gyula és Tóth Péter alkotásai már egyenesen megkerülhetetlenek a 20. századi és kortárs zenét énekelni vágyó kórusoknak. Fellépők: KODÁLY VONÓSNÉGYES: Kossuth-díjas, Bartók-Pásztory-díjas vonósnégyes koncertmester: FALVAY Attila hegedű, BANGÓ Ferenc hegedű, TUSKA Zoltán mélyhegedű, ÉDER György gordonka HORVÁTH István operaénekes KÖRTESI AndráS KÓTA díjas zongoraművész DRAHOS Béla Liszt-díjas fuvolaművész KÁROLYI Katalin- operaénekes VAS Bence- gitárművész PÉCSI EGYETEMI KÓRUS vezényel Lakner Tamás Liszt-díjas karnagy  

“Többszólamú éneklés, s vele párhuzamosan fejlődő halló- és felfogóképesség olyanok számára is megnyitja a világirodalom remekeit, akik semmiféle hangszeren nem játszanak. S a művek csak akkor tölthetik be létük célját, ha milliók lelkében keltenek visszhangot.” (Kodály Zoltán: Tizenöt kétszólamú énekgyakorlat, 1941) A kóruséneklés, sőt még kóruskoncertek látogatása is egyedülállóan széles palettáját tudja megnyitni a zenetörténetnek az érdeklődők előtt. Jelen hangverseny súlypontjában a barokk, a romantikus korszak és korunk muzsikája szerepel, melyet békés harmóniába fog össze a legősibb hangszer, az énekhang csengése. A hangverseny vezérfonalának tekinthető az egyik legősibb keresztény himnusz, a Te Deum végigvonulása. Ez a 4. században keletkezett magasztaló hálaadó ének gyökereiben feltételezhetőleg még mélyebbre, a vértanúk korára nyúlik vissza. A Te Deum legfontosabb mondanivalója, hogy az emberhez legméltóbb foglalatosság Isten imádata. A himnusz első részében az ég és a föld egyesül egy közös karban – ahogy a hangverseny végén a két kórus –, a második szakasz Krisztusról szól, akit a 23. zsoltár dicsőség Királyaként jövendöl, végül könyörgés szól a hívőkért, akik Krisztussal az örök dicsőségben kívánnak osztozni. A szöveg fontosságát jelzi, hogy megzenésítései végigvonulnak a zenetörténeten. E koncerten három feldolgozása is hallható: Kodály Zoltán: Sík Sándor Te Deuma, Caldara kompozíciója, és Nógrádi László szintén e szövegre írt műve, amely először kerül nyilvános előadásra ezen az estén. Ezen kívül még két mű ősbemutatójának örülhetünk: Szőnyi Erzsébet Weöres Sándor szövegre írt Virágfüzérje, és Tillai Aurél József Attila szövegen alapuló Bús magyar éneke című kompozíciója. TILLAI Aurél: A PTE Művészeti Karának Professor Emeritusa 70 év óta tanít az egyetemen ill. annak elődjén, a Tanárképző Főiskolán, karvezetést és zeneelméletet. 1956-2000-ig vezette a Pécsi Egyetemi Kórust (korábbi nevén a Tanárképző Főiskola Vegyeskarát), a Mecsek Kórust, pedig 1965-től 1987-ig..1958-ben Dobos László barátjával közösen alapította meg a Pécsi Kamarakórust, melyet napjainkig, 64 év óta vezet. Együtteseivel bejárta Európa legtöbb országát. Nemzetközi versenyeken kereken 70 díjat nyert. A Pécsi Kamarakórussal hívta életre 1954-től kezdődően a  város nevét viselő Nemezetközi Kamarakórus Fesztivált és Versenyt. Ehhez kapcsolódóan került Pécsre 1988-bqn - elsőként a vasfüggöny mögött - a X, Európa Cantat. Évtizedeken át a Pannon Filharmónikusok partnereként számos oratórium előadásában vettek részt. Kiváló karmesterekkel dolgozhattak együtt. A nagy művek közül többet - Monteverditől Kodályig - Tillai Aurél vezényelt. Tagja volt számos európai és hazai zsűrinek,nemzetközi  atelier-ket vezetett. 18 lemeze jelent meg, ezek a madrigáloktól a mai magyar és francia zenéig átfogják a teljes kórusirodalmat. Közülúk három francia és egy angol cégnél jelent meg. A Bartók Rádió évenként készített velük "z"-sített felvételt, vagy élő koncertet.  Művei: 2 mise, 2 Te Deum, Concertino zongorára és kamarzenekarra, 6 kantáta, vagy. zsoltár      Dalok, kisebb kamaraművek, 2 vonósnégyes és mintegy 100 kórusmű, 4 kórus kötetét adták ki. KOLLÁR Éva, A BUDAPESTI MONTEVERDI KÓRUS alapító karnagya Kollár Éva, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár, 1972. óta vezeti együttesét. Énekeseit a Budapesti Leövey Klára* Gimnázium diákjaiból toborozta, és immár 50 éve vezeti kórusát. Három kiemelkedő jubileumi hangversennyel ünnepelték a szép évfordulót. Egész Európát bejárták, számtalan Nagydíjjal, I- II- III. díjjal és kitüntető oklevéllel gazdagították a magyar kórusmuzsika hírnevét. Rádió - és TV - felvételek és 15 CD őrzi a kórus művészetét. Kollár Éva gimnáziumi tanári évei után a XI. Kerületi Zeneiskolában, Budai Tanítóképzőben, majd az ELTE Zenei Tanszékén dolgozott, mint tanszékvezető, és a Pro Musica Hungarica Vegyeskar karnagya volt. Ezzel az együttesével is számos sikert aratott itthon és külföldön.  1997-2015-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Ének-zene, Karvezetés tanszékét irányította, 2000-től nyugdíjazásáig a Doktoriskola Karvezetés programjának vezetője volt. Kollár Éva kilenc éven át a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségének (KÓTA) elnöke volt, ma Díszelnöke, - a Magyar Kodály Társaság társelnöke volt, - ma Tiszteleti Tagja. 1994-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 2007-ben Artisjus Díjat, 2015-ben KÓTA díjat kapott. 2014-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, 2015-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetett művésze. 2021-ben a Budapesti Monteverdi Kórussal Magyar Örökség Díjban. Közreműködik: Illényi-Szappanos Edit, Danku Eszter, Káplán György, Jekl László – ének Borsódy László és Félegyházi Bence – trombita Krasznai Gáspár – zongora, continuo