Szabó Imre Orgona Koncertje
Lőcsei tabultúráskönyv
Chorea ex C
Chorea ex D
Chorea ex E
Samuel Marckfelner
Fuga 6. Thoni
Preambulum ex A
Preambulum
Fuga
Johann Sebastian Bach
h-moll prelúdium és fúga, BWV 544
„Nun komm´ der Heiden Heiland“ korál, BWV 659
c-moll fantázia, BWV 562
c-moll fúga, BWV 575
Carl Philipp Emanuel Bach
a-moll szonáta, Wq 70/4
Allegro assai
Adagio
Allegro
Liszt Ferenc
Ave Maria
Tu es Petrus
Koloss István
Res severa verum gaudium
IV. Mosso
Szabó Imre orgonahangversenyén képzeletben időbeli és térbeli utazást tehetünk Európában. Az első blokkban az 1660-70 körül keletkezett Lőcsei tabulatúráskönyv magyar vonatkozású anyagának három szvitje szólal meg. A tabulatúráskönyvben fellelhető magyar anyag technikai igényessége és virtuozitása egyedülálló jelenséggé avatja a régi magyar zene történetében. Ezek a stilizált táncok egyúttal első nyomai a valódi hangszeres muzsikának és a ciklikus hangszeres formák megjelenésének hazánkban, és egyes stiláris vonásaiban rokonságot mutatnak a száz évvel később felbukkanó verbunkos zenével. Ugyanennek az időszaknak jeles orgonistája, a szintén Lőcse (Levoéa, Szlovákia) városához kötődő Samuel Marckfelner, akinek Preambulum és Fuga kompozíciói átvezetnek minket az orgona barokk fénykorának legfontosabb műfajaiba. Itt hangzik el Johann Sebastian Bach ünnepélyes h-moll prelúdium és fúgája, az advent fényeit előrevetítő Nun komm der Heiden Heiland korálelőjáték. A c-moll fantázia a szerző weimari évei alatt keletkezett, a hozzá tartozó fúga pedig befejezetlenül maradt. Ehelyett a fragmentum helyett a koncerten a BWV 575. fúga kerül mellé, mely üde, mozgalmas textúrájával kellemesen ellenpontozza a fantázia súlyosabb, sok díszítéssel gazdagított szövetét. A második Bach-fiú művészetének középpontjában a billentyűs hangszerek és szóló műfajok, főként a klavikord és az arra írt kompozíciók álltak. Orgonaszonátájában a művészete nyomán kibontakozó Empfindsamer Stil (érzelmes stílus) jegyei mutatnak izgalmas keveredést egyetlen mestere, édesapja hatásával. A 19. század zenei óriása, Liszt Ferenc alkotásai közül a meghitt hangulatú Ave Maria és a pápai himnusz, a Tu es Petrus szólal meg. A hangverseny zárásaként a 2010-ben elhunyt magyar orgonaművész és komponista Res severa verum gaudium című alkotásának virtuóz utolsó tétele hangzik el, melynek vissza-visszatérő témája a Veni redemptor gentium kezdetű gregorián dallamot csempészi a fülünkbe. Ily módon e mű szépen rímel Bach korábban elhangzott korálfeldolgozására, amely a gregorián dallam német változatát használta fel.
SZABÓ Imre: 1956-ban született Érsekújvárott. Orgonatanulmányait Baróti Istvánnál kezdte magánúton Budapesten, majd Pozsonyban folytatta, ahol a Zene-, Dráma- és Filmművészeti Főiskolán Ferdinand Klinda tanítványaként szerzett diplomát. A főiskola elvégzése után két évig, mint a Szlovák Zenei Alap ösztöndíjasa, Ivan Sokol vezetésével tanult tovább. Több hazai és nemzetközi zenei verseny díjazottja. Rendszeresen koncertezik, hazai fellépései mellett Magyarországon, Csehországban, Németországban, Franciaországban, Angliában, Svédországban, Svájcban, Ausztriában, Romániában, Lengyelországban, Bulgáriában, Örményországban, Lettországban adott hangversenyeket. Vendégszerepelt több hazai és nemzetközi orgonafesztiválon. Repertoárjában fontos helyet foglalnak el J. S. Bach, Liszt Ferenc és a francia romantikus orgonairodalom alkotásai. Számos rádió- és televiziófelvételt készített. Hanglemezfelvételei az Opus, Diskant, Naxos, Panton, Intercord, Vydavateľstvo Rádio Bratislava kiadóknál jelentek meg. Szakértőként részt vesz orgonák építésének és restaurálásának munkálataiban. Kezdeményezője és művészeti vezetője a pozsonyi Szlovák Rádió már hagyományos orgonahangversenyeinek. 1988 és 2003 között a pozsonyi Konzervatórium, 1995-től a pozsonyi Zene-, Dráma- és Filmművészeti Főiskola orgonatanára, docense.